Együtt jobb
Gyors közvélemény-kutatást tartottam ismerőseim körében, vajon hogyan viszonyulnak a párok a fogamzásgátlás témájához, meg tudják-e egymással beszélni, hogy számukra mi lenne az ideális módszer. A válaszok egészen árnyalt képet mutatnak, a hozzáállás nagyban függ az illető életkorától, világra nyitottságától, tájékozottságától, sőt, a kapcsolat milyenségétől is.
Abban egyetértettek a válaszadók, hogy a fogamzásgátlás terhének, felelősségének megosztása minősíti a pár kapcsolatát, mindenképpen pozitívum, ha közösen, felelősen tudnak beszélni erről is, és együtt döntenek ebben a kérdésben, közösen vállalva annak minden következményét is. Ha ez így van, az nemcsak az egymás iránti bizalom, hanem az érettség, a korrektség, az intelligencia jele is lehet.
"Van nálad gumi?"
Hirtelen jött ismeretségnél, egy éjszakás kalandoknál, vagy akár egy, amúgy tartósnak ígérkező kapcsolat első összebújásánál a védekezést még nemigen beszélik meg a párok. Az alkalmi együttlétek jelentős részénél nemcsak azért nem, mert az alkohol is szerepet játszik abban, hogy viharos gyorsasággal, órák alatt eljutnak a "végkifejletig", hanem azért sem, mert ekkor még alig ismerik egymást. A szingli fiatal nők nagy része ezért akkor is szed fogamzásgátlót, ha éppen nincs kapcsolata, a felelősebb fiúk, férfiak pedig mindig tartanak maguknál egy-két óvszert, "sosem lehet tudni, mikor kell" alapon. Leginkább csak közvetlenül az aktus előtt teszi fel a nő a kérdést, hogy "Van nálad gumi?", vagy a férfi azt, hogy "Kell gumit használni?" - és a pillanat hevében nemegyszer az sem akadály, ha az derül ki, hogy egyikük sem gondolt a védekezésre. Ilyenkor szokott elhangozni a férfi részéről: "majd vigyázok" - aminek a garanciája azonban igencsak kétes, hiszen a csupán megszakított közösüléssel védekezőknek akár egytizede is teherbe eshet.
Hallottam olyan véleményt is, hogy a férfiak egy része azért nem kérdezi meg, hogy védekezik-e az alkalmi szexpartnernője, illetve a nők közül számosan ilyen alkalmakkor azért tagadják le, hogy tablettát használnak, hogy óvszert is alkalmazzanak. Így ugyanis nem tűnik a másik iránti bizalmatlanságnak, ha gumit használnak, márpedig a felvilágosultabbak pontosan tudják, hogy az óvszer bizony, nemcsak a nem kívánt terhességtől, hanem a nemi úton terjedő betegségektől is jó hatásfokkal véd.
"Intézd te!"
A tartós kapcsolatban élők egy idő után már többnyire megbeszélik, számukra mi az ideális megoldás. A legfiatalabbak párkapcsolataira, "együttjárására" azért még jellemzőbb, hogy a fiút kevésbé érdekli mindez, mint a lányt, "magára hagyja" ezzel a problémával társnőjét, vagy továbbra is a gumival való védekezést vállalja. A kevés pénzből élő diákoknál nem elhanyagolható szempont a védekezés anyagi része sem: hallottam olyan párról, akik az óvszer árát is megfelezték, de olyanról is, ahol a lány kérte, hogy partnere szálljon be a tabletta költségeibe, de a fiú viccesnek szánva hárította a kezdeményezést: "Most ezt intézd te, én meg majd meghívlak fagyizni". A megkérdezettek mindegyike hatalmas értéknek, ígéretesnek tartja a kapcsolat jövőjére nézve, ha a pár meg tudja ezt a kérdést beszélni, úgy, hogy az egyes megoldások, védekezési módok előnyeit és hátrányait mérlegelve közösen döntenek. Sajnos, sok fiatal férfi a fogamzásgátlást eleve női gondnak tartja, gondolván, hogy a nő az, aki többet kockáztat egy esetleges nem jókor jött gyermekáldással, hát oldja meg, a saját érdekében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Közös öröm, közös gond
A legfelelősebb magatartást a közös háztartásban élők tanúsítják, akár házas-, akár élettársakként vannak együtt. Számukra a majdani gyermekáldás már a jövőkép része, amelyet jó esetben azért kicsit irányítani, tervezni lehet, hogy egyensúlyozni lehessen az egyéb célok, törekvések, iskolák, egzisztencia-teremtés és családalapítás között, hogy mindenkinek a lehető legjobb legyen. Ezért a tartós párkapcsolatban a pár egyre többször közösen dönt arról, hogy ebben az élethelyzetben, néhány évvel a gyermekvállalás előtt mi lenne a legjobb a számukra. Mind gyakoribb az a különösen szerencsés döntés, hogy közösen kérnek tanácsot szakembertől, például úgy, hogy a férfi elkíséri párját a nőgyógyászhoz. Az is egyre többször fordul elő, hogy a férfi magára vállalja a védekezést, hogy a nő szervezetét ne tegye ki még kismértékű hormonhatásnak sem. Hallottam egy olyan (háromgyermekes!) házaspárról is, akik az esküvőjük után már csak természetes módon védekeztek, mondván, ha akar jönni a baba, jöjjön.
Idősebbek is folytathatják...
Rögtönzött közvélemény-kutatásom eredményeként kiderült, hogy minél idősebbek a pár tagjai, annál nehezebb helyzetben vannak, annál gyakrabban befolyásolják a kettejük közti kommunikációt régi, rossz beidegződések, rosszul értelmezett szemérmesség, vagy esetleg egyszerű tévhitek. Sok férfi nincs tisztában azzal például, hogy egy 40-50 éves nőnek is vigyáznia kell, ha nem akar egy késői terhességgel kísérletezni, az ő esetében is szükség van fogamzásgátlásra. Így előfordulhat, hogy egy "ugyan már, minek már az" a válasz, ha óvszerhasználatra akarja a párja rávenni.
Még rosszabb a helyzet, ha neki magának is vannak gondjai, mondjuk a nem megbízható merevedése miatt már nem megfelelő számára a gumihasználat - sokan képtelenek ezekről a problémákról a párjukkal beszélni. Sok nő pedig ma is szégyelli a testének működésével kapcsolatos dolgokat, még a férjének is restelli elmondani, ha valami gondja akad, sőt, magát a szexualitást is valami rossz, taszító, szégyenletes valaminek tartja - különösen, ha már nem fiatal és már nem fogamzóképes korban van.
Hogy milyen szélsőséges "megoldások" adódhatnak e témában, mennyi életet, kapcsolatot tehettek tönkre ezek a félelmek, gátlások, arra elég egy példa. Egy hatvanas éveit taposó vidéki asszonyt megkérdeztem, hogy ő annak idején hogyan védekezett, hogyan történt, hogy csak két gyermeke született. A válasz egyszerű volt: "Ahogy megszülettek, utána már nem..." Kisebbik gyermeke születésekor 26 éves volt, és még 30 évet élt házasságban...
