Vérünk szüntelenül kering a szervezetünkben, oxigént és tápanyagokat szállít a sejtekhez, illetve elszállítja azoktól a salakanyagokat. A véralvadás nagyon fontos és meglehetősen bonyolult fiziológiai folyamat, melynek jelentősége, hogy az összetapadt vérlemezkék képesek "begyógyítani" a sérült vérereket. A véralvadás emellett nagy szerepet játszik abban is, hogy csökkenjen vagy elálljon egy vérzés.
A vérrögképződés egy normális reakció
A vérrögképződés tehát egy teljesen normális és lényeges folyamat, melynek ideális esetben nincsenek komolyabb következményei. Sajnos azonban lehetnek olyan esetek, mikor olyankor is képződik egy-egy vérrög , amikor erre valójában nincs szükség. A vérlemezkék ugyanis akkor is összetapadhatnak, amikor a vér nem áramlik megfelelően (például mert hosszabb időt mozdulatlanul töltünk vagy mert az ér összeszűkül, például a plakk-képződés következményeként).
A vérrögképződés lehet valamilyen gyógyszer mellékhatása, de akár genetikai okokra is visszavezethetőek a véralvadási zavarok . A vérrögök valamilyen belső szervi vérzés, vérszivárgás miatt is létrejöhetnek (például gyomorvérzésnél vagy végbéltájéki vérzésnél), ezek tünetei lehetnek a véres hányás vagy a véres széklet. Ebben az írásban a vérerekben kialakuló vérrögökre helyezzük a hangsúlyt.
Vannak, akik hajlamosabbak másoknál a vérrögképződésre: a dohányosok, a cukorbetegek , a magas vérnyomással vagy magas koleszterinszinttel küzdők. Ezekben az esetekben ugyanis az erek összeszűkülhetnek, megnőhet a plakk-képződés esélye, így a vér áramlása lelassul. A mozdulatlanság is komoly rizikófaktor, így veszélyben van az, aki hosszú ideig egy helyben ül (például egy repülőgépes utazáson), vagy aki ágyhoz kötött vagy lábadozó beteg. A várandós kismamáknál az alsó végtag véráramlási zavarai miatt van nagyobb esély a vérrögképződésre.
A vérrögök legnagyobb kockázata az, hogy elzárhatják az áramló vér útját, ezzel súlyos, esetenként életveszélyes állapotokat hozhatnak létre. A vérrög bárhol a testben létrejöhet, és az is előfordulhat, hogy a véráramlás magával görgeti, "utaztatja", ezért egyáltalán nem biztos, hogy azon a helyen okoz problémát, ahol kialakult - ezért is kell minden vérrögöt potenciális veszélyforrásként kezelni.
Ha a vérrög artériába kerül
Ez leginkább a mélyvénás trombózisnál fordulhat elő, és a vérrög bekerülhet a tüdőartériába, ahol elzárja azt, ezzel pedig akadályozza a tüdőt a működésében vagy a tüdő szöveteinek elhalását okozhatja. Ez nagyon súlyos, életveszélyes állapot!
Az artériákban kialakuló vérrögök szintén akadályozzák az áramló vér útját , az előttük lévő sejtek, szövetek károsodását, elhalását okozva. Az artériás trombózis következményei lehetnek például szívroham, agyvérzés, perifériás vagy mezentrikus érbetegség (az előbbi az alsó végtagokat, míg az utóbbi a bélrendszert érinti). A vérerekben kialakult vérrögök első jeleit gyakran a végtagokban észlelhetjük .
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mik a tünetek?
A vénás trombózis hosszabb idő alatt alakul ki, akár napok, ritkábban hetek is eltelhetnek, mire észlelhető jelei lesznek. Az artériás trombózis ezzel szemben gyorsabb folyamat, és mivel a szöveteknek folyamatosan oxigénre van szükségük a megfelelő működéshez, amennyiben ezt nem kapják meg, azonnal jelentkezhetnek a tünetek: fájdalom, a végtag elfehéredése, gyengesége, hideg tapintatú bőr az adott területen. Az artériás vénaelzáródásnak időnként előjelei is lehetnek, például mellkastájéki fájdalom, fájdalom járás közben.
A trombózis diagnosztizálása többféle eszközzel történhet, elsősorban képalkotó vizsgálati eszközök (például ultrahang vagy komputertomográf) segítségével deríthetik ki, hogy hol található a szervezetben vérrög. A trombózis diagnosztizálásánál nagyon nagy szerepe van a kezelőorvos hozzáértésének, tapasztalatának, mert a vérrögöt gyaktan nehéz megtalálni, de gyorsan kell cselekedni annak potenciális veszélyei miatt.
A vérrögök kezelése többféle módon történhet, elsősorban attól függően, hogy hol helyezkednek el, illetve mennyire súlyos a beteg állapota. A kezelés irányulhat egyszerűen a tünetek csökkentésére, de a vérrög eltávolítására is. A gyógyzseres kezelésnél a fájdalomcsillapítás az elsődleges cél, emellett a véralvadást csökkentő gyógyszerekkel "higítható" a vér. Súlyosabb esetekben a vérrögöt megpróbálhatják gyógyszeres úton "feloldani", vagy műtéti úton eltávolítani.
A trombózis, illetve a vérrögképződés esetében nagyon lényeges a megelőzés szerepe. A vérnyomás normál szinten tartása, az esetleges diabétesz megfelelő kezelése, a dohányzásról való leszokás mind fontosak ahhoz, hogy a vérereink jó állapotban legyenek.
A vér áramlását is serkenteni kell, például azzal, hogy rendszeresen mozgunk, nem ülünk vagy állunk sokáig egy helyben (egy hosszabb utazáson is igyekezzünk minél többször megmozgatni a lábainkat, álljunk fel a repülőgépen és sétálgassunk, autóúton is tartsunk pihenőket). Akiknél magasabb a vérrögképződés rizikója, azoknál az orvos kisebb dózisú vérhigító szedését is javasolhatja, megelőzési céllal.
Legjobban: