Ellenőrizzük a fejsérült tudatállapotát!
A fejsérülések legtöbbje a kezdeti erős vérzés miatt külsőleg is ijesztő látványt nyújt. További aggodalomra ad okot, ha ehhez zavart tudat vagy eszméletlenség társul.
A sérültek ellátásánál legfontosabb a tudatállapot felmérése, csak ezt követi a látható sérülések kezelése.
A fejtraumák egy részénél semmilyen külső elváltozás nem figyelhető meg, a sérült lehet teljesen éber vagy eszméletlen, illetve a kettő közötti állapotban van.
A tudatállapotnak négy szintjét különböztetjük meg:
- A sérült éber, szemét kinyitja, kérdéseinkre válaszol.
- A sérült reagál a hangra, válaszol egyszerű kérdésekre, bizonyos utasításokat végrehajt.
- A sérült reagál fájdalomra, kinyitja a szemét, vagy megmozdul a bőr összecsípésére.
- A sérült semmilyen ingerre nem válaszol.
Az öntudatromlás fő okai az agyban lévő idegek sérülésében, tápanyag- (szőlőcukor), vagy oxigén ellátási zavarban keresendők. Eszméletlen sérültnél mielőbb gondoskodjunk a légutak biztosításáról, eszméletén lévő betegnél tartózkodjunk a mozgatástól, a láb felemelése, ezzel az agyi vérkeringés serkentése általában segít.
Vérzéssel járó fejsérülések
A vérzéscsillapítás érdekében a sérült fejét mindenképp a szív felett kell tartani, ennek érdekében legcélszerűbb a sérültet lefektetni, majd fejét kissé felemelni. Kisebb sérülés esetén a sérült ülhet is, de a fej lógatása mindenképp kerülendő! A hajas fejbőrön, mint már említettük, olykor igen nehéz megtalálni a vérzés pontos helyét, ebben az esetben célszerű minél nagyobb felületet fertőtleníteni. Ha a baleseti mechanizmus arra utal, ne feledkezzünk meg róla, hogy akár több sebzés is keletkezhetett, pl. üvegszilánkos sérülés esetén. A fertőtlenített sebzésre mull-lapot helyezünk, majd ún. sapkakötést készítünk. A fejsérültnek indokolt orvosi segítséget kérni.
Sapkakötés készítése
A sapkakötésnek több típusa ismeretes, itt elsőként a két pólyával készítendőt ismertetjük.
Az egyik mullpólyát 2-3-szor körbetekerjük a fej körül, majd a körbetekerést úgy folytatjuk, hogy a másik pólya végét a körkörös kötésre merőlegesen rögzítjük. A 2. pólyával folyamatosan fedjük a fejet úgy, hogy egyszer elől, másszor hátul fixáljuk a körkörös menettel. Szabályos kötözésnél a kötést az első mullpólyával zárjuk úgy, hogy azt háromszor körbetekerjük, végét ragtapasszal fixáljuk. Természetesen ennél a kötésnél sem várható el a laikus általi teljesen szakszerű kötözés, de kivitelezése némi gyakorlást követően már igen egyszerű.
Bár a vérzés a legszembeötlőbb, fontos, hogy a fejet ütés érte, vizsgáljuk az agyrázkódás jeleit is! Ha a kötés átvérzett ezt sem vesszük le, hanem újabbat helyezünk rá, ügyelve arra, hogy a sérült terület fölé nagyobb nyomást gyakoroljunk. Indokolt lehet, ha a sérülésre néhány percig (gumikesztyűs) kézzel mull-lapot nyomunk.
Mit tesznek a kiérkező mentők?
A betegek ellátása számtalan körülménytől függ. Az alábbi ellátás csak nagy általánosságban igaz, ezektől jelentős mértékben eltérő ellátás is indokolt lehet.
- A fejsérült első vizsgálata a tudatállapot megítélése.
- Fontos, hogy a vérzés lesz a legszembeötlőbb tünet, de a fejsérülteket egyéb szempontból is meg kell vizsgálni, keresni kell további sérülések esetleges meglétét.
- Ellenőrizni kell látható-e vérzés az orr- és hallójáratból, megjelentek-e az agyrázkódás jellegzetes tünetei.
- Természetesen a hajas fejbőrt is ellenőrizni kell, hiszen sokszor nehezen vehető észre dúsabb hajzat esetén a sérülés.
- Kórjelző lehet a beteg egyéb mérhető paramétere, pl. vérnyomás, pulzus, vér oxigén szintje.
- Nem mindig egyértelmű, hogy mi okozta a sérülést. Amennyiben rosszullét előzte meg, nem pusztán elesésből, vagy ütéstől származott, további vizsgálatokat kell végezni, pl. vércukor ellenőrzés, EKG-készítés.
A fejsérült felügyeletet igényel, így tudjuk észlelni az állapotváltozást. Erre különböző pontrendszerek használatosak a helyszíni ellátásban.