Cicák
A macskák elsősorban bélférgek okozta betegségeket terjesztenek, és (a rosszul átsütött hús és a mosatlan zöldségek fogyasztása mellett) felelősek a terhes nők körében jól ismert toxoplasma terjesztéséért is, amely egy egysejtű élősködő és veszélyt jelent a terhes nők magzatára. Közismert, macskák által is terjesztett paraziták a kullancsok és a bolhák.
A cicák által okozott karmolási sérülések szempontjából két kórokozó érdemel említést, a macskakarmolási betegség kórokozója a Bartonella henselae nevű baktérium, valamint a veszettség vírusa. Előbbi a macska nyálából mosakodás közben kerül a karmára, onnan bőrsérülésen át az ember szervezetébe, ahol lázas betegséget okoz helyi nyirokcsomó duzzanattal. A macskák között a baktériumot bolhák terjesztik.
Szabadon élő rágcsálók
Az Európában legelterjedtebb, szabadon élő rágcsáló a vándorpatkány, amely köztudottan a pestis hordozója volt évszázadokon keresztül. Szerencsére napjainkra ez a betegség teljesen eltűnt, köszönhetően a sikeres patkányirtási hadjáratnak. Vidéken azonban még találkozhatunk patkánnyal, ugyan ez egy másik faj, a fekete patkány, amely a házi egerekhez hasonlóan menekül az ember elől, csupán, ha megfogjuk, akkor harap. Harapásukkal különböző, a nyálukban lévő kórokozót juttathatnak szervezetünkbe például a patkányharapási lázt okozó (Spirillum minus, Streptobacillus moniliformis) baktériumokat, de a jól ismert tetanuszt is átadhatják.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Többek közt egerek harapása útján is terjedhet a fertőző agyhártyagyulladás. Érdemes tudni azonban, hogy a szabadon élő rágcsálók nemcsak harapásukkal adhatnak át fertőzést. Vizeletükkel érintkezve terjed a Leptospirosis (iszapláz), ürülékükön keresztül terjesztik a szalmonellát, különböző férgek és elsősorban azok petéit, továbbá rágcsálók váladékának belégzésével terjed a vérzéses (hemorrhágiás) láz. A rágcsálók élősködői (tetveik, bolhák) terjesztik a rágcsáló kiütéses tífuszt és a már említett pestist.
Házikedvenc rágcsálók
Az előbb tárgyalt kórokozók közül szerencsére a házikedvenc rágcsálók csak lényegesen kevesebbet terjesztenek. Vizeletükkel terjeszthetik a Leptospirosist, amely magas lázzal, esetenként súlyos, halálos máj- és veseelégtelenséggel, savós agyhártyagyulladással járó betegség. Emellett előfordulhat szalmonellás megbetegedés, különböző bőrgombák, rühesség, féregfertőzések. A körültekintően, rendszeresen simogatott rágcsálók ritkán okoznak harapást. Általában stresszhelyzetben, félelmükben, ha például egy gyerek túl hevesen fog hozzá az állatka simogatásához, amikor az még nem szokott hozzá az ember közelségéhez akkor okoznak sérülést. Karmolásuk viszont véletlenszerűen gyakoribb, ezért célszerű karmaikat rendszeresen vágni.
Madarak tollától
A madarak által terjesztett betegségek közül feltehetően a legismertebb a madárinfluenza, amelynek állatról emberre terjedése egyenlőre, ritkaságszámba megy, hazánkban még nem is fordult elő megbetegedés. A szabadon élő szárnyasok a rágcsálókhoz hasonlóan, de azoktól eltérő jellegű betegségeket okozhatnak, különösen érintettek a galambok és a vízi szárnyasok.
A kalitkában tartott madarak közül a papagájok, amelyek a legismertebb és leggyakoribb emberre is veszélyes betegséget terjesztik. Kórokozója a Chlamydia psittaci, amely tüdőgyulladásszerű megbetegedést okoz. A betegség tünetei hirtelen lépnek fel, a beteg lázat borzongást, izomfájdalmakat, száraz köhögést panaszol. Gyakran jelentkezik fejfájás. Későbbiekben fulladás előfordul.
Kígyók, békák, teknősök
Az elmúlt tíz évben hihetetlen módon szaporodtak el a díszállat-kereskedésben is beszerezhető egzotikus állatok. Természetesen valamennyi faj ismertetésére és betegségeire nincs keretünk. A kígyókkal külön cikkben foglalkozunk, természetesen ott sem teljes részletességgel. Hüllők esetében azonban említést érdemel a szalmonella betegség, amely ürülékükön keresztül fertőzi az embert és hasmenést, ritkán más súlyos betegséget okozhat.
Védekezés és sebellátás
- mindig adassa be a kötelező védőoltásokat;
- soha ne feledkezzen meg a féregtelenítésről;
- mindig gondoljon az élősködők (kullancs, bolha, atka) irtásáról is;
- ügyeljen az állat higiéniás körülményeire;
- soha ne érintkezzen kedvence vadon élő állattal;
- kerülje a harapást, karmolást.
Kisgyermekesek pedig ügyeljenek arra, hogy:
Ez is érdekelhet
- a homokozót mindig fedjék le, hogy cicák és más állatok ne használják ürítő helyként;
- a gyerekek soha ne vegyék szájukba a kedvencek játékait, edényeit;
- soha ne hagyják magára a gyereket az állattal;
- csak akkor simogassák, ha kellő körültekintéssel tudják azt.
Ha még is állati sebzést szenvedett legfontosabb a fertőtlenítés és a sebfedés. Mindig mérlegelje, hogy szükséges-e tetanusz vagy veszettség elleni oltás. Vadon élő állatoknál ez elkerülhetetlen!
