A kiégési szindróma (angol kifejezés, a burnout syndrome-ból) azt a tünetegyüttest jelöli, amely hosszú távú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében jön létre, és fizikai-érzelmi-mentális kimerüléssel jár - írtuk a jelenségről szóló korábbi cikkünkben . Bár a koronavírus-járvány miatt jelenleg milliók kényszerülnek arra, hogy otthonról dolgozzanak, az állapot kialakulásának esélye nem csökkent, sőt: a home office mellett rengeteg más felelősség szakadt az emberek nyakába, ami kifejezetten sérülékennyé teheti őket.
"A távmunkára való hirtelen átállás, az oktatási, gyermekgondozási intézmények bezárása, és minden olyan negatív következmény, amit a pandémia és annak gazdasági hatásai okoznak, egyértelműen növelheti a kiégés veszélyét" - mondja Vanessa K. Bohns, a Cornell Egyetem docense.
Jelöljük ki a határokat
A kiégés egyik legnagyobb rizikófaktora a munka-magánélet egyensúlyának felborulása, ami a jelenlegi helyzetben sokakat érinthet. Azzal, hogy reggel bemegyünk a munkahelyünkre, délután pedig eljövünk, valamennyire elválasztjuk életünk két fontos területét. A home office azonban megvonja tőlünk ezt a lehetőséget, így hajlamosabbak vagyunk hamarabb leülni a gép elé, és később felállni onnan, illetve este, hétvégén is dolgozni. Bár nem könnyű, de arra kell törekednünk, hogy egyértelmű határokat jelöljünk ki. Szögezzük le, melyek azok az idősávok, napszakok, amikor nem foglalkozunk a munkával, inkább egyéb feladatainkra koncentrálunk, vagy pihenünk - javasolja Bohns, aki szerint a rutinszerű tevékenységek ugyanúgy segíthetnek.
"Reggel öltözzünk ki, mintha az irodába indulnánk, a munkaidő végén pedig vegyünk fel újra kényelmes, otthoni ruhát. Tartsunk ebédszünetet, ilyenkor üljünk át egy másik asztalhoz a lakásban, és olvassunk, nézzünk videókat, beszélgessünk a barátokkal, rokonokkal. Szintén jó megoldás, ha a napot sporttal kezdjük és zárjuk" - magyarázza.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Felejtsük el az irreális elvárásokat
Bár a járványhelyzet előtt is arra törekedtünk, hogy minél jobban dolgozzunk, a home office "láthatatlanságában" sokkal erősebb a késztetés, hogy megmutassuk, mennyire produktívak és értékesek vagyunk. Bohns úgy gondolja, sokan attól rettegnek, hogy a főnökük azt hiszi, nem csinálnak semmit, így egyre több és több feladatot vállalnak el. Ez értelemszerűen nagyon megterheli őket, és fokozza a kiégés kockázatát is. "Igyekezzünk lejjebb adni az önmagunkkal szembeni elvárásokból, és törekedjünk arra, hogy elhiggyük magunkról: extra teljesítmény nélkül is fontosak vagyunk" - így a szakember.
Ehhez persze a vezetők megfelelő hozzáállása is szükséges, célszerű rugalmasabbnak, megértőbbnek lenniük ebben az időszakban. "Tisztázzuk a feletteseinkkel, pontosan mit várnak el tőlünk. Lehet, hogy a végén kiderül, abszolút nem értenek egyet azzal, hogy ennyire túlvállaljuk magunkat" - mondja Ben Fanning író, a "The Quit Alternative: The Blueprint for Creating the Job You Love Without Quitting" című könyv szerzője.
A kollégák jelenléte nélkül is sikerülhet
Sokan csak most jönnek rá arra, mennyire nehéz otthon, "egyedül" helyt állni a munkában . Az irodában a kollégák jelenléte sokat segíthet, könnyebb megbeszélni a feladatokat, támogatni a másikat egy-egy nehezebb időszakban, vagy éppen együttműködni egy adott projekt kapcsán. A home office-ban erre nincs lehetőség, az üzenetváltás vagy videóbeszélgetés pedig legtöbbször nem pótolja a személyes találkozást. Bár a problémára jelenleg nincs tökéletes megoldás, megkönnyíthetjük a helyzetünket, ha amennyire csak lehet, tartjuk a kapcsolatot a kollégákkal, és igyekszünk megszokni, hogy most kizárólag távolról tudunk együttműködni.
A szabadidőben nincs multitasking
Mondanunk sem kell, hogy a kiégés esélyét ugyancsak nagyban megnöveli, ha nem szánunk időt magunkra. Ahogy fentebb is írtuk, gyakori probléma, hogy a home office alatt összefolynak a teendők, mindig csak szaladunk a feladatok után, és a legkönnyebben a saját épülésünkre, pihenésünkre, lelki megnyugvásunkra szánt időt kurtítjuk meg. Fannnig szerint mindennap biztosítani kell legalább egy fél órát arra, hogy lelassuljunk, és számunkra élvezetes dolgokat csináljunk - és olyankor kizárólag azokra koncentráljunk. A multitasking (vagyis a megosztott figyelem) remek "találmány", de tönkreteszi a pillanat örömét, így a szabadidőnkben inkább felejtsük el.
Végre egy helyen böngészhetünk az online múzeumok közt - kevés jót tartogat a koronavírus-járvány, de ez közéjük tartozik. Részletek az nlc.hu cikkében .
Ez is érdekelhet
Forrás: edition.cnn.com
