Ha az új koronavírus-járvány idején többet iszogatunk a megszokottnál, vagy akár akkor is töltünk egy pohár bort magunknak, ha más nincs ott - nos, ezzel nem vagyunk egyedül. Bár lehet, hogy korábban csak jeles alkalmakkor koccintottunk, most úgy érezhetjük, ebben a helyzetben megengedhetjük, hogy mindennap megigyunk valamit - írta a WebMD-n Seth J. Gillihan klinikai szakpszichológus, aki saját bevallása szerint néhány évvel ezelőtt hagyott fel az ivással. "De, ha még mindig innék, garantálhatom, hogy biztosan az alkoholra támaszkodnék ebben a helyzetben és igen feszült lennék, ha azt látnám, fogynak a készleteim" - fogalmazott cikkében, hozzátéve: voltak pillanatok az elmúlt időszakban, amikor hosszú idő után először jó ötletnek tűnt felhajtani egy pohárkával, de - természetesen - nem tette. Az alábbiakban Seth J. Gillihan gondolatait és tanácsait olvashatják a karanténpoharazgatás kapcsán.
Mi lesz a járvány után?
Az otthoni munkavégzés még könnyebbé teszi, hogy az alkoholhoz forduljunk támaszért esténként (vagy akár már korábban is). Miért is ne ihatnánk egy pohárkával (vagy hárommal) minden este, hiszen nem kell másnap korán kelni, munkaképes állapotba hozni magunkat, időben beérni az irodába, nemde? Egy stresszes nap után egy ital igazán vonzó lehetőség, csakhogy mostanában már minden nap ilyen.
Mi van azonban akkor, ha már nekünk is szemet szúr az új alkoholfogyasztási rutinunk és kezdünk aggódni, hogy ez esetleg később komoly problémákat okozhat? Még ha soha nem is volt alkoholproblémánk, akkor is jogos a félelem a hosszú távú hatásoktól, és attól, vajon képesek leszünk-e letenni a poharat, kevesebbet inni, ha egyszer túl leszünk a járványon.
Ezekre a jelekre figyeljünk
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha gyanús, hogy az alkohollal kötött újdonsült "barátságunk" rossz irányba tart, akkor se legyünk túl kemények magunkkal. Az ugyanis, hogy ismerős megoldást választunk egy új helyzettel való megbirkózásra, normális reakció. De azért nem árt felülvizsgálnunk a kapcsolatunkat a szesszel, mégpedig az alábbi jelekre figyelve:
- Nő a fogyasztásunk. Ha azt vesszük észre, hogy minden héten egy kicsivel többet iszunk, vagy több napon iszunk egy héten, vagy hamarabb kezdjük a napi poharazgatást, ezek mind intő jelek. Emellett rossz ómen, ha több csúszik le a torkunkon, mint amit terveztünk, vagy olyan napokon is felhajtunk egy pohárral, amikorra absztinenciát írtunk elő magunknak. Ha a másnaposságunk tovább tart vagy rosszabbá válik a megszokottnál, azt is értékelhetjük hatalmas felkiáltójelként.
- Már alig várjuk. Ha azon kapjuk magunkat, hogy már napközben az esti első pohár méretéről vagy az abba töltendő ital fajtájáról fantáziálunk, ez ráadásul megelégedéssel tölt el, akkor ideje lassítani és visszafordulni erről az útról.
- Kiszorít más tevékenységeket. Ha az ivás fontosabbá válik, mint bármilyen más szabadidős tevékenység, "elszólít" olyan dolgoktól, melyeket korábban örömmel csináltunk, az gond.
- Megzavar. Ha a gyakori poharazgatás a munka vagy más szabadidős tevékenység rovására megy, mert például túl másnaposak vagyunk az edzéshez. Esetleg az ivás párkapcsolati problémákat okoz, az is egy intő jel.
- Mások már aggódnak értünk. Ha a velünk élő családtagjainknak feltűnt, hogy több alkoholt fogyasztunk, és ezt szóvá is tették, kérve minket, hagyjunk fel ezzel, akkor jusson eszünkbe: szeretteink csak a legvégső esetben bántatnának meg, konfrontálódnának velünk, ha ezt teszik, akkor arra jó okuk van.
- Hevesen védekezünk. Ha valaki megjegyzi, mostanában kicsit többet iszunk, azonnal felkapjuk a vizet, sőt esetleg megpróbáljuk elterelni magunkról a figyelmet azzal, hogy valami rossz szokásukat kezdjük támadni.
- Titkolózás. Ha azon kapjuk magunkat, hogy különböző nem alkoholos italba próbáljuk "csomagolni" a szeszt, hogy elnyomjuk a szagát, elrejtsük az ivást mások előtt, ott bizony gond van.
Így előzzük meg a bajt
Hogyan előzhetjük meg a komoly alkoholproblémák kialakulását? A bombabiztos módszer, hogy ne igyunk. De az alábbi ajánlások betartásával, ha teljesen nem is szüntetjük meg, de legalább csökkenthetjük a kockázatokat és a rizikófaktorokat.
- Tanuljunk új megküzdési technikákat. Ha vész esetén van olyan technika, ami segít levezetni a feszültséget, kisebb eséllyel nyúlunk az alkoholhoz. Az alábbi két gyakorlat hasznos lehet, érdemes elsajátítani azokat.
- Kezdjük könnyedebben a napot. A stresszhormonok, például a kortizol szintje a reggeli ébredéskor megnő, hogy felkészítsenek minket a nap kihívásaira. Előfordulhat azonban, hogy rögtön meg is alapozzák a napi szorongást. Így, amikor holnap felébredünk, vizsgáljuk meg magunkat, van-e már bennünk kora reggel valamilyen feszültség? El tudjuk-e ezt engedni? Ha kell, ha tehetjük, végezzünk légzőgyakorlatokat, meditáljunk és kezdjük nyugodtabban és fókuszáltabban a napot.
- Esti légzőgyakorlat. Szabadítsuk fel testünket a napközben felgyűlt stressz alól azzal, hogy tíz mély ki- és belégzést végzünk. Koncentráljunk arra kilégzéskor, hogy elengedjük a rossz gondolatokat, feszültséget. Belégzésnél pedig arra figyeljünk, hogy a friss levegő megújítja sejtjeinket, elsimítja gondjainkat. Tegyünk az ágy mellé egy fecnit, ami emlékeztet e gyakorlat elvégzésére, néhány nap után már biztosan nem fogjuk elfelejteni, hiszen érezhető lesz a jótékony hatása. - Legyünk őszinték magukkal és másokkal is. Kerüljük a titkolózást és legyünk őszinték az alkoholfogyasztási szokásainkról legalább egy emberrel, aki közel áll hozzánk. Ez abban is segít, hogy magunknak se hazudjunk, és így észrevegyük, ha olyan irányban változik a poharazgatás, ami nagyobb bajt szülhet.
- Ne igyunk egyedül, vagy erős italozókkal. Ha másokkal együtt iszunk, könnyebb tartani a mértéket. Most karanténban, főképp, ha egyedül élünk, ez nehézségekbe ütközhet. Ilyenkor jó megoldás, ha virtuálisan "kocsmázunk" a barátokkal, mindenki otthonról a videóchat elől. Válogassuk meg azonban, hogy kivel ülünk egy asztalhoz, mivel, ha valaki jól bírja az alkoholt, az minket is arra sarkallhat, hogy többet igyunk. Kerüljük őket, vagy legalábbis a velük való iszogatást.
- Tartsuk "életben" életünk fontos részeit. Ha hagyjuk kicsúszni a kezünk közül életünk néhány fontos részét, azt később, a járvány vége után sokkal nehezebb lesz újra irányításunk alá vonni. Figyeljünk a munkánkra, családunkra, barátainkra, és az alkoholtól független szabadidős tevékenységeinkre. Így könnyebb lesz a pohár helyett is alternatív tevékenységet találni.
- Legyenek alkoholmentes napok. Minél következetesebben betartjuk, hogy a hét adott napjain nem iszunk, annál inkább szokássá válik a józanság. Kapcsoljuk össze a józan napokat olyan tevékenységekkel, melyek örömmel töltenek el, vagy töltsük számunkra fontos emberekkel, még ha csak virtuálisan is. És ne nyúljunk rögtön a pohár után, még akkor sem, ha úgy érezzük nagyon kell. Nézzünk szembe az érzéseinkkel, vizsgáljuk meg, hogy mi váltja ki az italozási ingert. Lehet, hogy új dolgokat tanulunk majd meg magunkról.
Figyeljünk arra, hogy helyesen tegyük fel magunknak a kérdéseket, amikor az alkoholfogyasztási szokásainkat vizsgáljuk. Leggyakrabban ugyanis azt kérdezzük ilyenkor magunktól, vajon "függő vagyok?" vagy " alkoholista vagyok? ". Ezek azonban - mivel túlságosan kemények és szélsőségesek - nem alkalmas kérdések arra, hogy értelmes választ találjunk. Ezeknél jobb kérdés például: "ahogyan most iszok, valóban értéket ad hozzá az életemhez?". Ha a válasz nem, akkor keressünk valakit, akiben megbízunk és meséljük el neki aggodalmainkat. Tárjuk fel együtt az iváshoz fűződő kapcsolatunkat és találjuk meg a módját, hogyan tudjuk megváltoztatni a poharazgatási szokásainkat, hogyan segíthet a jó barát nekünk ezen a nehéz úton.
Szuper helyre került a kiskutya, aki mindkét gazdáját elvesztette a koronavírus miatt - olvassa el a szomorú és egyben megható történetet társportálunk, az nlc.hu oldalán .
Ez is érdekelhet
Forrás: WebMD
