A problémára könnyű példát találni az egyszerű hétköznapokból. Rászólunk azokra a gazdikra, akik sétáltatáskor nem szedik össze kutyájuk ürülékét az utcán? Esetleg szóvá tesszük, ha valakit dohányozni látunk egy buszmegállóban? Egyénfüggő, miként reagálunk ezekre a helyzetekre a gyakorlatban, függetlenül attól, hogy a társadalmi normák betartását sok esetben joggal várhatnánk el másoktól is. Az új koronavírus okozta világjárvány nyomán új szabályok születtek a fizikai távolságtartásra és személyes higiéniára vonatkozóan, ami a korábbiakkal egybecsengő, mégis új kérdéseket vet fel ez ügyben. Rászólhatunk egy másik emberre, ha túl közel áll sorba mögöttünk a boltban? Esetleg hangot adhatunk az aggodalmunknak, ha a levegőbe köhög a buszon vagy nem visel maszkot?
A time.com szakértőket kérdezett meg, vajon mi a helyes válasz ezekre a szituációkra. Abban mind egyetértettek, hogy lehet értelme fellépni az ellen, ha valaki nem követi az önmagunk és mások megóvása érdekében hozott előírásokat. Csakhogy mind a tisztesség kedvéért, mind a végeredmény szempontjából nagyon fontos, miként tesszük pontosan mindezt. "Jelenleg nincs a kezünkben sem speciális kezelés, sem védőoltás. Egyedül a viselkedésünk révén védekezhetünk. Ráadásul bizonyított, hogy a viselkedési szabályok működnek, ha elkötelezetten betartjuk azokat" - mutatott rá Arthur Caplan, a New York-i Egyetem orvosi karán működő orvosi etikai osztály vezetője. "Nem kell ellenszenvesnek és utálatosnak lennünk. Azonban úgy gondolom, ezekben az időkben igenis bátran felszólalhatunk." Közvetlenül vagy közvetve, de ez életmentő lehet.
Fontos az empátia
Nem szabad persze elfelejteni, hogy amikor az a cél, hogy megváltoztassuk az emberek gondolkodását, ezáltal pedig a viselkedését is, a megszégyenítés és hibáztatás közel sem annyira hatékony, mint az empátia . A világjárvány idején számos enyhítő körülményt figyelembe kell venni. "Ne feltételezzük automatikusan, hogy tudjuk, mi akadályoz meg valakit abban, hogy helyesen viselkedjen" - hangsúlyozta Monica Schoch-Spana, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen működő egészségbiztonsági központ orvosi antropológusa.
Az Egyesült Államokban például akadnak afroamerikaiak, akik azért nem hordanak maszkot, mert attól tartanak, hogy bandatagnak vagy bűnözőnek néznék őket, ha eltakarnák az arcukat. Hajléktalanok esetében érthető, ha nem maradnak otthon kijárási tilalom idején. Ha pedig valaki túl közel jön hozzánk az utcán, előfordulhat, hogy csupán látássérült. És igen, megeshet az is, hogy valaki olyannal találkozunk, aki egyszerűen nem hisz a tudományban és elutasítja a fertőzés kockázatát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Összességében a szakértők szerint érdemes ezek a helyzeteket úgy kezelni, hogy éreztessük a másikkal, nem ellene, hanem a saját magunk védelmében szólalunk fel. Amikor a boltban valaki túl közel áll hozzánk, ne ripakodjunk rá mérgesen, hogy álljon hátrább. Ehelyett inkább hangsúlyozzuk ki, hogy mivel bárki hordozhatja a vírust akár a tudta nélkül is, ezért a legjobb, ha távolságot tartunk egymástól. Nyugodtan felhasználhatjuk az érveléshez a számos üzletben mostanra már kihelyezett figyelmeztető jelzéseket is. Meg kell találnunk a módját, hogy kifejezzük, mindannyian közösen vagyunk a mostani bajban, azaz nem arról van szó, hogy egyszerűen csak azért szólunk rá a másikra, mert nem azt teszi, amit mi szeretnénk.
Kerüljük az agressziót
Emellett az is fontos, hogy megőrizzük a hidegvérünket. Ritkán ugyanis ezek a nézeteltérések erőszakba torkollhatnak. A járványhelyzet miatt elrendelt előírások be nem tartása veszélyes. Ha valaki nem egy zsebkendőbe vagy a könyökhajlatába köhög, tüsszög, azzal veszélyeztetheti mások életét. Mint azonban arra Stuart Finder, a Cedars-Sinai Egészségügyi Központ Egészségügyi Etikai Központjának igazgatója felhívta a figyelmet, amennyiben ezekre a problémákra erőszakos vagy parancsolgató stílusban reagálunk, az éppúgy veszélyes lehet.
Szélsőséges példa erre, de néhány nappal ezelőtt történt egy tragikus kimenetelű eset az Egyesült Államokban: egy 86 éves idős nő elvesztette az egyensúlyát egy New York-i kórház sürgősségi osztályán. Hogy el ne essen, hirtelen egy másik páciens infúziós állványában kapaszkodott meg, ezáltal megszegve a távolságtartásra vonatkozó előírást. Az érintett másik beteg, egy 32 éves nő erre válaszul meglökte az idős asszonyt, aki elesett, beverte a fejét, végül belehalt a sérülésbe. "Most mindenki stresszes és fél az egészsége miatt. Érzékenynek kell azonban lennünk arra, meddig terjed mások teljesítőképessége a társadalmi elvárások terén" - fogalmazott Aziza Ahmed, a Northeastern Egyetem jogász professzora.
Végezetül lényeges, hogy ne tévesszük szem elől a célt. Különbséget kell tenni a jószomszédi magatartás és az önjelölt igazságtevők között, akik mindenkit igyekeznek rendre inteni, akit csak tudnak, úgy az utcán, mint akár a közösségi médiában. Ahogy Arthur Caplan fogalmazott, nem kell, hogy a település őrzői legyünk, mert nincs szükség közösségi ellenőrökre. Arra ott vannak a hatóságok.
Forrás: time.com
A kijárási korlátozás személyes kapcsolatainkat is próbára teszi. Hogyan kezelhetjük a helyzetet? Olvassa el az nlc.hu cikkét !
Legjobban: