Létezik egy nominatív determinizmus nevű elmélet, amely szerint az emberek hajlamosak a nevükhöz illő munkaterületek felé tendálni. Számos példa van olyan emberekre, akiknek a neve és a karrierje jól illeszkedik egymáshoz. Ilyen például Sarah Blizzard (azaz hóvihar) időjárás-bemondó Dr. Bang (azaz bumm) katasztrófavédelmi kutató, valamint William Dietz táplálkozás- és elhízáskutató - írja az IFLScience.
Korábbi kutatások arra jutottak, hogy a saját nevünkben szereplő betűket jobban kedveljük. Ez a preferencia pedig hatással lehet az olyan döntéseinkre is, mint például hogy milyen szakmát választunk vagy hogy melyik városban élünk. Számos más tanulmány azonban megkérdőjelezte ezt az elméletet, ezért a Utah-i Egyetem kutatói megpróbálták megvizsgálni, hogy van-e valós alapja.
„A nominatív determinizmus szerint egy Dennis nevű személy nagyobb valószínűséggel választja a fogorvosi (dentist), mint mondjuk az ügyvédi hivatást. Vagy egy Dennis nagyobb valószínűséggel lakik Denverben, mint Clevelandben” - írják a tanulmányban. Hogy kiderítsék, hogy ez igaz-e, a Common Crawl, a Twitter, a Google News és a Google Books alapján képzett nyelvi modelleket használtak, amelyekkel az emberek nevének, foglalkozásának és lakóhelyének több millió előfordulását rögzítették.
Ezen kívül 3410 nevet, 508 szakmát és 14 856 várost azonosítottak az amerikai társadalombiztosítási hivatal nyilvánosan elérhető adatállományából. Azért a keresztneveket vizsgálták, hogy kiküszöböljék a fordított ok-okozati összefüggést (pl. ha a Disney vezetéknevű emberek a Walt Disney Companynál dolgoznak), és mert ezek kisebb valószínűséggel változnak egy személy élete során.
A különböző tényezők - többek között a nem, az etnikai hovatartozás, a nevek és a szakmák gyakorisága - ellenőrzése után a kutatók arról számoltak be, hogy „bizonyítékokat találtak az emberek keresztneve és a keresztnevükkel azonos betűvel kezdődő, fontosabb, életüket meghatározó választások közötti kapcsolatra”.
Ez a nominatív determinizmus a XX. század évtizedeiben következetesen megjelent volt, bár nem ugyanúgy a férfiak és a nők esetében. „Míg a férfiaknál a szakmaválasztás tekintetében a nominatív determinizmus hatása az évtizedek során újra és újra megjelent, addig a nőknél a XX. század elején jóval kisebb volt ez a hatás. Az idő előrehaladtával viszont növekedett” - írják. Ez a szerzők szerint azt tükrözheti, hogy azóta a nőknek nagyobb szabadságot engedtek a pályaválasztásban.
Ez is érdekelhet
A tanulmányt korlátozza az adatok keresztmetszeti jellege. Úgy tűnik azonban, hogy némi hitelt ad az elmélet létezésének.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: