Egy februárban megjelent kutatásban az agyi funkcionális konnektivitást vizsgálták.
"A funkcionális kapcsolatok által megérthetjük, hogyan kommunikál az agy önmagával. Ezek a minták az öregedés során változnak, de a szülőknél az ellenkezőjét tapasztaltuk, ami a több gyermeket nevelő szülők agyműködésének »fiatalabb« mintázatára utal" - mondta Dr. Edwina R. Orchard, a tanulmány egyik szerzője a Health.comnak.
Már korábbi kutatások is megállapították, hogy a szülőség segíthet megvédeni az emberi és állati agyat az időskori változásoktól. Az új tanulmány szerzői szerint azonban összességében „nagyon keveset” tudunk a szülői lét hosszú távú hatásairól az idegrendszerre.
A kutatók ezért úgy döntöttek, hogy megvizsgálják a szülők és a gyermektelenek agyát, különös figyelmet fordítva a funkcionális konnektivitásra, vagyis arra, hogy a régiók hogyan kommunikálnak egymással. Ehhez több mint 37 000 résztvevő strukturális és nyugalmi állapotú agyi MRI-felvételeit elemezték. A vizsgálatban 19 964 nő és 17 607 férfi vett részt, akik mindannyian kitöltötték a korukra, nemükre, gyermekeik számára, iskolai végzettségükre és társadalmi-gazdasági hátrányaikra vonatkozó adatokat.
Az elemzés után a kutatók megállapították, hogy a szülők agya egyes régiókban megerősödött „funkcionális konnektivitást” mutatott ahelyett, hogy az életkor előrehaladtával jellemző csökkenés jelentkezett volna. Minél több gyermeket neveltek a szülők, annál erősebb volt a konnektivitás.
"A szülők agyában megnövekedtek azok a területek, amelyek a szociális kapcsolatokkal, az empátiával és jobb volt a kapcsolat az agy és a test mozdulatai között. Ez annak a jele lehet, hogy a szülői lét megakadályozhatja az agyi hanyatlást" - magyarázta Dr. Michelle DiBlasi pszichiáter a portálnak. Mint mondta, ezek a területek a jó agyi egészség ismert mutatói, amelyek az életkor előrehaladtával gyakran romlanak. Az eredmények férfiakra és nőkre egyaránt igazak voltak.
További vizsgálatokra van szükség
Mielőtt a szülők túlságosan izgatottak lennének az eredmények miatt, fontos megjegyezni, hogy a kutatók egyelőre nem tudják biztosan kijelenteni, hogy tényleg a gyermeknevelés okozta a különbséget. A vizsgálatban csak brit természetes szülők vettek részt, ezért nem tudni, hogy a különböző családi struktúrák és nevelői szerepek hogyan hatnak az agyra. Ezért több kutatásra van szükség annak megértésére, hogy hogyan védheti az agyat a szülői lét.
Amikkel viszont biztosan tehetünk az agyunk öregedésének lassításáért, az a rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott étrend (minél kevesebb cukorral és feldolgozott élelmiszerekkel), megfelelő stresszkezeléssel és elegendő alvással (a legtöbb felnőtt esetében ez 7-9 óra). Ezen kívül érdemes új feladatok elé állítani az agyunkat, mint például társasági eseményeken való részvétellel, bonyolult kirakósokkal, vagy új nyelv tanulásával.