Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint világszerte nagyjából 1,3 milliárdan dohányoznak. Ez az egészségtelen szokás évente körülbelül 8 millió áldozatot szed – köztük 1,3 millióan passzív dohányosok –, és becslések szerint a dohányfogyasztók fele előbb-utóbb belehal függőségébe, ha nem hagy fel káros szenvedélyével.
A veszélyekkel egyébként a dohányzók többsége is tisztában van. Azonban nem mindenki képes vagy akar leszokni. Épp ezért már több mint egy évtizede évente megrendezik azt a csúcstalálkozót, ahol a világ minden pontjáról érkező szakértők vitatják meg a lehetséges alternatívákat, és az ártalomcsökkentés leghatékonyabb eszközeit.
Így csökkenthető az egészségkárosodás kockázata
Ha bárkit megkérdeznénk a dohányzáshoz köthető veszélyekről, a legtöbb embernek valószínűleg a tüdőt érintő károsodás (tüdőrák, COPD) jutna eszébe. Pedig a leszokással vagy a kevésbé ártalmas alternatívákra való átállással nem csupán ezt az egy kockázatot csökkenthetjük, hanem – ahogy az Clive Bates, a Counterfactual Consulting Ltd. tanácsadó és érdekképviseleti cég igazgatójának előadásában is elhangzott – mérséklődhet például a szívroham, a stroke, a szájüregi és gyomorrák, a magas vérnyomás, az impotencia, a terméketlenség, valamint a bőr idő előtti öregedésének rizikója is.
A konferencián felszólaló több szakember is kiemelte, hogy a becslések szerint 70-95 százalékkal enyhébbek lehetnek a dohányzás okozta ártalmak, ha a hagyományos cigarettáról az elektromos vagy a hevítéses termékekre állnak át a fogyasztók. Sajnos megvan azonban a veszélye, hogy sokan félreértik ezt az információt, és emiatt túlhasználják az említett alternatívákat.
Fontos tehát leszögezni: az ártalmak bizonyított csökkenése nem azt jelenti, hogy nemdohányzóként megéri rászokni ezekre, csupán megadja a lehetőséget a már rendszeres nikotinfogyasztókká vált felnőtteknek, hogy kevésbé ártalmas módszerrel jussanak hozzá a nikotinhoz. Ennek ellenére természetesen a teljesen dohány-, füst- és nikotinmentes élet a legbiztonságosabb.
Ezt kell tudni az alternatívákról
Az elektromos, cigarettázást imitáló eszközöket a köznyelvben egységesen e-ciginek nevezik, pedig valójában kétféle fő típusukat különböztetjük meg. Az egyik folyadékot, a másik dohánylevelet tartalmazó rudat melegít fel egy bizonyos hőmérsékletre.
A két típusban közös, hogy a melegítést – és így a nikotinbevitelt is – egy elektromos, tölthető eszköz biztosítja, valamint, hogy egyik folyamat során sem történik valódi égés, így nem keletkezik sem füst, sem hamu, csupán aeroszol. Ez a fő oka annak, hogy a használók – és a közelükben tartózkodók – sokkal kevesebb káros anyagot lélegeznek be, mint a hagyományos cigaretta esetében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Füstmentes technológia lehet még a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna.
Sokan azt gondolják, hogy ezek a károsabbak
„Az elmúlt tíz évben számos tudományos bizonyítékot kaptunk arra, hogy az e-cigaretta hatékony eszköz a leszokáshoz, valamint sokkal kevésbé káros, mint a hagyományos cigaretta. Azonban jelenleg sokan úgy hiszik, hogy az elektromos cigaretta károsító hatásainak mértéke azonos vagy akár még nagyobb is, mint az általános dohányzásé. Sőt: még a füstmentes termékeket használók között is vannak olyanok, akik ezt gondolják. A kevésbé káros alternatívák megítélése pedig nemhogy nem javul, hanem rosszabb, mint valaha” – hívta fel a figyelmet Sarah Jackson, aki az egyik londoni egyetem, az UCL (University College London) alkohol- és dohányipari kutatócsoportjának vezető kutatója. Munkája során a hagyományos dohányzás abbahagyását segítő eszközök hatékonyságának vizsgálatára fókuszál.
Előadásában ő is hangsúlyozta, hogy az e-cigi – bár nem 100 százalékban biztonságos – nem tartalmazza azon vegyi anyagok többségét, amelyek a dohányzással összefüggő betegségekért és a hosszú távú egészségkárosodásokért felelőssé tehetők. Az emberek azonban manapság nehezen tudják értelmezni az ilyen típusú információkat – véli a szakember.
„Az egyik érv, amely újra és újra előkerül, hogy sokáig azt sem tudtuk, hogy a hagyományos cigaretta mennyire káros, és ugyanez igaz lehet az e-cigire is, ráadásul ma még nem lehetünk biztosak a hosszú távú kockázatokban” – mondta, hozzátéve, hogy az ártalomcsökkentést bizonyító tények mellett inkább az ilyen és ehhez hasonló gondolatok jelennek meg többségében a médiában is, így nem csoda, ha a fogyasztók elbizonytalanodnak. Mindennek pedig az az eredménye, hogy a dohányzók egyre kisebb valószínűséggel térnek át az elektromos vagy hevítéses technológiákra, a korábban csupán e-cigit használók pedig kevésbé tartanak a hagyományos cigarettára való áttérés kockázataitól.
A tájékoztató kampányokba befektetett összeg növelése lehetőséget kínál arra, hogy ezeket a téves információkat eloszlassuk, vagy hatásukat valamennyire enyhítsük, ezt pedig sürgősen meg kell tennünk. Ha ugyanis nem segítünk áthidalni a bizonyítékok és az emberek vélekedése közötti szakadékot, akkor sosem fog teljes mértékben elérkezni a cigaretta- és füstmentes jövő” – emelte ki Jackson.
A konferencián Peter Hajek, a Queen Mary University of London klinikai pszichológus professzora és az Egészség és Életmód Kutatócsoport igazgatója előadásában arra tért ki, hogy a kutatások szerint az elektromos, dohányzást imitáló eszközök hatékonyabban segítik a leszokást és sikeresebben akadályozzák meg a visszaszokást, mint például a nikotintapaszok. A vizsgálatok az alternatívák két évig tartó használata esetén sem mutattak ki komoly egészségkárosító kockázatokat, és a veszély még hosszú távon is csak a töredéke annak, amit a hagyományos cigaretta rendszeres szívása jelent. A jövőben azonban a dohányiparnak még nagyobb figyelmet kell fordítania a szakértők szerint arra, hogy ne a fiatalok számára vonzó termékeket hozzanak forgalomba, a kormányoknak pedig célszerű lenne átgondolniuk az alternatívákhoz kapcsolódó jogi szabályozást, hogy megállíthassák a tiltások miatt egyre inkább virágzó feketekereskedelem térnyerését.
