Számos hazai üzlet és online áruház hirdet jelentős leértékeléseket a Black Friday égisze alatt. Egyes boltok nem is kötik magukat szigorúan a péntekhez, van, ahol napokon keresztül vagy akár egész hónapban találnak kecsegtető, felcímkézett kedvezményeket a vásárlók. Igencsak elmosódott tehát a kifejezés valódi jelentése, ha csak az itthoni kereskedelmi gyakorlatot nézzük, éppen ezért érdemes leszögezni, hogy az igazi fekete péntek idén a november 26-i péntekre esik.
A kezdeményezés ugyanis az Egyesült Államokból gyökerezik, ahol a november negyedik csütörtökére eső hálaadást követő pénteket nevezik Black Friday-nek. Nem hivatalosan ezen a napon kezdődik az ünnepi vásárlási szezon, amikor gigantikus - de jellemzően limitált - akciókkal igyekeznek minél több vásárlót becsábítani az üzletekbe. Gazdasági szempontból a marketingfogás kiválóan működik évről évre, habár az interneten számos videót találni a már nyitás előtt órákkal gyülekező emberekről, akik aztán egymáson taposva - akár súlyos sérüléseket okozva - nyomulnak be a boltok ajtajain, hogy hozzájussanak a kedvezményes árú termékekhez. Nem kell persze a szürreális, már-már az őrület határát felvillantó jelenetekig menni, hogy megértsük, mennyire el tudja ködösíteni az emberek elméjét néhány okosan elhelyezett akció. Az interneten útmutatók tömkelege igyekszik például segítséget nyújtani ahhoz, hogyan ne költsünk felesleges holmikra a fekete péntek alkalmából. Lássuk tehát, miért vagyunk hajlamosak akár olyan termékekért is kinyitni a pénztárcánkat ezen a napon, amikért máskor talán eszünkbe sem jutna.
Miért imádjuk az akciókat?
"Amikor agyunk jutalmazó rendszere aktiválódik, kellemes érzés tölt el bennünket. Mi több, ez az érzés olyannyira erős, hogy hajlamosak vagyunk minden mást elfelejteni abban a pillanatban. Összehasonlítva a szokásos árakkal, az olyan szavak látványa, mint a kiárusítás vagy az akció, sokkal jobban aktiválják a jutalmazó központot. Egyes agyi régiók ugyan lehetővé teszik, hogy ésszerűen döntsünk arról, valóban szükséges-e egy adott terméket megvásárolnunk vagy sem, a leárazásokat látva viszont ez a terület alig-alig lép működésbe. Ennél fogva csak fogjuk és vesszük, amit megkívánunk, anélkül, hogy alaposan megfontolnánk például, hogy szükségünk van-e rá egyáltalán" - fogalmazott a Deutsche Welle honlapjának nyilatkozva dr. Christian Elger ideggyógyász, a Bonni Egyetem professzora.
Talán kevésbé meglepő, de a szakember szerint a legfőbb ok, amiért megvesszük az akciós árukat, hogy olcsók. Mintha agyunk ilyenkor megnyomna egy kapcsolót, ami aztán azt az üzenetet küldi, hogy nincs szükségünk arra, hogy összehasonlítsuk az árakat, vagy tanakodjunk azon, tudjuk-e majd használni az adott terméket, elvégre előbb-utóbb csak jó lesz valamire. Elger professzor hozzátette ugyanakkor, hogy bár - MR-vizsgálatok tanúsága szerint - a vásárlás elsősorban az agy jutalmazásért felelős hálózatára van kihatással, emellett azonban aktivizál olyan struktúrákat is, amelyek a fájdalommal állnak kapcsolatban. Ha tehát sokat költünk, az szó szerint fájdalmas, gyötrelmes érzést kelt. Ez pedig rögtön egy lehetséges eszközt is kínál arra, hogy kordában tartsuk vásárlás iránti vágyainkat a fekete pénteki akciókavalkádban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hogyan őrizzük meg józan döntési képességünket?
"Mindenképpen azt javaslom, hogy kizárólag készpénzzel menjünk vásárolni" - tanácsolta a neurológus. Kifejtette, a kártyával, különösen hitelkártyával történő vásárlás könnyen becsaphat minket. Abban a pillanatban ugyanis, amikor a tranzakció megtörténik, még nem látjuk, hogy sokat költöttünk. Ha viszont a pénz fizikailag is jelen van, már sokkal inkább átérezhetjük a kiadás valódi súlyát. Bizonyos érték felett a bankjegyek tényleges elvesztése kényelmetlen érzést kelt bennünk.
Érdemes továbbá tudatosan odafigyelni, illetve nem bedőlni a boltok által alkalmazott legalapvetőbb trükköknek. Az egyik ilyen a piros szín. Elger professzor elmesélte, korábban elvégeztek egy kísérletet, aminek során piros színű, de szokásos árakat feltüntető jelzéseket helyeztek el egy üzletben. Habár ezek mögött nem volt semmiféle leértékelés vagy akció, a nap végére mégis a megkülönböztetett termékekből fogyott a legtöbb. A tanulság, hogy attól, hogy egy adott árut látványos felhívásokkal tűzdelnek tele, még nem biztos, hogy valóban jó üzlet megvenni. Ugyancsak gyakori praktika a zene: a boltok többségében mindig szól valamilyen zenecsatorna, mert ennek hatására a vásárlók komfortosabban érzik magukat, ezáltal kevésbé törődnek a költekezés okozta gyötrő érzéssel.
"Van még két dolog, ami fontos. Először is hagyjunk magunknak mindig egy kis időt, mielőtt megvennénk egy drágább terméket. Menjünk ki az üzletből, sétáljunk egy kicsit a környéken, így ugyanis agyunk racionális része is lehetőséget kap, hogy megfontolja, tényleg szükséges-e megvenni azt az árut. Ha minden ilyen esetben várunk 30 percet vásárlás előtt, akkor nagy valószínűséggel a bevásárlókocsiba tett termékek felét ott fogjuk végül hagyni a boltban. A második fontos teendő pedig, hogy indulás előtt semmiképpen se vegyünk be fájdalomcsillapítót. A gyógyszerek elnyomhatják azt az agyi régiót, amely vásárlási döntéseink ésszerűsítéséért felel" - hívta fel a figyelmet dr. Christian Elger.
Alternatív lehetőségek vásárlás helyett
Agyunk jutalmazó mechanizmusát érdemes röviden az abban résztvevő hormonok szemszögéből is megvizsgálni. Mint azt Eva Ritvo Miami Beach-i pszichiáter a Psychology Today-ben megjelent cikkében kifejtette, kellemes érzéseink és általában véve mentális egészségünk megőrzése jelentős részben három vegyülettől, a dopamintól , a szerotonintól és az oxitocintól függ. A Black Friday-re jellemző rövid távú akciók, illetve az azokhoz kapcsolódó vásárlások elsősorban dopamint szabadítanak fel a szervezetben. Csakhogy önmagában, a másik két hormon nélkül a dopamin mindössze gyorsan múlandó örömöt vált ki.
"Gondoljunk úgy a dopaminra, mint egy izgalomra vágyó tinédzserre, az oxitocinra, mint egy fiatal felnőttre, a szerotoninra pedig, mint az előbbiek szülőjére. A dopamintermelést főként az újdonságok indítják be, az oxitocinét az érintések, míg a szerotoninét a másokhoz fűződő jelentőségteljes emberi kapcsolatok. Amikor valamilyen dopaminfelszabadító tevékenységet végzünk, például vásárolunk, agyunkat úgy telíti el ez a boldogsághormon, hogy közben nincs jelen a szabályozó funkciót ellátó szerotonin. Mindez így nem más, mint egy függőség kezdete: valójában a zabolátlan dopaminhullám a gyökere minden addikciónak" - magyarázta a szakember. Hozzátette, a másik két hormonnal együtt a dopamin élesebbé teszi az elmét, önmagában viszont csak gátlástalanul még több és nagyobb impulzusokat követel, ahogy egy rebellis tini tenné, amikor a szülők magára hagyják pár napra.
Eva Ritvo szerint a rövid távú örömforrást jelentő vásárlás helyett érdemes inkább valami olyan elfoglaltságot keresni fekete pénteken, amely mindhárom említett hormon felszabadulását elősegíti. Ennek legfontosabb összetevői, hogy az adott tevékenység:
- segítsen egy másik emberen (szerotonin);
- jelentsen újszerű, nem hétköznapi élményt (dopamin);
- és közben öleljünk meg, vagy legalább fogjunk kezet annyi emberrel, amennyivel csak lehet (oxitocin).
Elmehetünk valahova önkénteskedni, segíthetünk barátainknak valamilyen ház körüli munkában - hogy a kritériumoknak pontosan milyen program felel meg leginkább, annak csak a képzeletünk szabhat határt. A lényeg, hogy szánjunk legalább egy órát valamilyen hasznos, közösségben végzett elfoglaltságra, ezáltal ugyanis sokkal több boldogságra tehetünk szert, mint a leakciózott termékek hajkurászásával.
Ez is érdekelhet
Felhasznált források: huffpost.com ; dw.com ; psychologytoday.com
