Érdemes persze leszögezni, hogy alig egy évvel azután, hogy az emberiség lélekszáma átlépte a nyolcmilliárdot, aligha tűnik reális forgatókönyvnek, hogy a Föld egyszeriben emberek nélkül maradjon. Mégis izgalmas puszta kíváncsiságból eljátszani a gondolattal, hiszen rengeteg további kérdést felvet. Mi történne a dolgainkkal? Mi történne a házunkkal, lakókörnyezetünkkel, településünkkel? Ki etetné a kutyát? Ki vágná a füvet? Carlton Basmaijan, az Iowai Állami Egyetem várostervező professzora a The Conversation oldalán megjelent cikkében részletesen felvázolja, hogyan nézhetne ki a világ egy évvel egy ilyen példátlan katasztrófát követően.
Az első érzékszervi benyomás
Tegyük fel tehát, hogy megfigyelőként betekinthetünk az emberek által immár lakatlan bolygó mindennapjaiba. A legelső feltűnő különbség Basmaijan szerint nem is annyira az elénk táruló látvány, mint inkább a csend lenne. Ekkor döbbennénk rá igazán, milyen sok zajt csapnak az emberek. Az épületeink, az autóink, a repülőgépeink egyaránt nagyon hangosak. Mindez hirtelen megszűnne. Emellett az eget kékebbnek látnánk, a levegőt frissebbnek, tisztábbnak éreznénk, ahogy az eső és a szél megtisztította mindattól a sok szmogtól és portól, amelyet az emberi tevékenység termelt korábban.
Ha ezután menedéket keresve azonnal otthonunk felé vesszük az irányt, fel kell készülnünk, hogy ott is meglepetések fognak várni. Amennyiben az immár egy éve háborítatlan házba belépve egy pohár vízzel csillapítanánk szomjunkat, máris szembejönne az első nehézség: a csapból ugyanis nem folyna semmi, hiába nyitjuk meg. A vízhálózatnak folyamatos szivattyúzásra van szüksége. Ha viszont senki sem kezeli a vízellátást biztosító berendezéseket, akkor ez megszűnik. Persze a már eleve a csövekben lévő víz nem tűnne el azonnal, de az első téli fagy alkalmával jelentős kárt okozna a hálózatban.
Hasonlóképpen nem lenne elektromosság sem, mivel folyamatos felügyelet és üzemanyag-ellátás hiányában leállnának az azt termelő erőművek. Lakásunk így hamar sötét hellyé válna a lámpák, televíziók, okostelefonok és számítógépek fénye nélkül. Ezenkívül nagyon poros is lenne minden. Valójában a beltéri levegőben állandóan jelen van némi por, csupán kevésbé vesszük észre, mert a légkondicionálók, fűtőtestek és az emberi mozgás révén nem tud gyorsan leülni. Miután viszont mindez már a múlté, a beltéri levegő is nyugalomba kerül, ezáltal a por meg tud telepedni a különböző felületeken.
A kertbe lépve a természet térnyerésével szembesülnénk. A fű addig nő nyírás nélkül, amíg csak tud, ráadásul új növények is megjelenhetnek benne, akár olyanok is, amelyeket sosem láttunk a ház körül. Valahányszor egy mag lehull a földre, apró hajtás nő belőle, mert senki sincs, aki ápolja a gyepet és kihúzza a gazt. Ugyanígy a rovarokat sem irtaná senki, amelyek így nagy számban lelnének otthonra a burjánzó növényzetben, elszaporodva a környéken.
A vadállatokra új otthon, a háziállatokra veszélyek várnának
A rovarok mellett kisebb emlősök, rágcsálók is élveznék, hogy eltűntek az emberek, így lassanként megtelepednének az üresen maradt épületek közelében. Sőt, ha nem is rögtön az első évben, de hosszú távon a nagyobb vadak, őzek és szarvasok is megjelennének a falvak, városok kietlen utcáin. Közvilágítás hiányában visszatérne a természetes ritmus, mivel az egyedüli fényforrást a napsütés, a Hold és a csillagok jelentenék. Ez különösen kedvező helyzetet teremtene az éjszakai életet élő állatok számára.
Gyakoribbá válnának a tűzvészek, hiszen nem lennének tűzoltók, hogy eloltsák azokat, legyen szó akár szárazság, akár villámok okozta tüzekről. A betonból készült utak, hidak és épületek ezzel együtt nem sokat változnának egy év alatt. Nem úgy viszont egy évtized alatt! A Föld ugyanis folyamatos mozgásban van, ami nyomás ró a betonra, hosszú távon repedéseket, töréseket okozva benne. Ezekből mind több növény bukkanhat elő, akár fák is nőhetnek az autópálya kellős közepén. A fémhidak szerkezete viszonylag gyorsan elrozsdásodik, a nagyobb betonhidak viszont évszázadokig megmaradhatnak a folyókat, völgyeket átívelve. Hasonló a helyzet a gátak esetében is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A mezőgazdasági területeket visszavenné a természet, és ezzel egyidejűleg eltűnnének azok a haszonnövények is, amelyek ma fontos élelemforrást jelentenek az emberiség számára. Nem lenne többé például kukorica, burgonya és paradicsom sem. A haszonállatok könnyű zsákmányt jelentenének a ragadozó vadállatok számára. Ami pedig a házi kedvenceket illeti, a macskák valószínűleg elvadulnának, már amennyiben nem esnek áldozatul szintén a nagyobb ragadozóknak. A kutyák zöme sem élne túl sokáig egy emberek nélküli világban.
Ez is érdekelhet
Mint az ókori Róma
„Ezer év elteltével a világ, amelyet ismerünk, homályosan még mindig felismerhető lenne. Pár dolog megmaradna, függően az anyagától, amelyből készült, az éghajlattól, illetve a puszta szerencsétől. Egy apartman itt, egy mozi ott, vagy esetleg egy omladozó bevásárlóközpont, amely egy elveszett civilizációnak állít emléket. A Római Birodalom több mint 1500 éve omlott össze, de ma is láthatóak egyes maradványai” – fogalmaz a szakértő. Hozzáteszi, ha semmi mást, azt megmutatná az emberek hirtelen eltűnése a Földről, hogy hogyan élünk ma a bolygón. Egyben arra is rávilágítana, hogy mai világunk nem élne túl nélkülünk, ahogy mi sem élhetünk túl, ha nem törődünk vele. Ahhoz, hogy fennmaradhasson, a civilizáció is folyamatos karbantartás igényel.
