Közismert, hogy a reggeli kávéfogyasztás sokakat rövid időn belül a mellékhelyiség felkeresésére sarkall, és ezt általában előszeretettel ki is használjuk arra, hogy napjaink zökkenőmentesen kezdődjenek. Összetettebb kérdés azonban, hogy pontosan milyen folyamatok húzódhatnak meg a jelenség hátterében. Kézenfekvő válasz lehetne a koffein mint a kávé aktív összetevője. Csakhogy koffeint a többi között energiaitalok és üdítőitalok is viszonylag nagy mennyiségben tartalmaznak, ezek viszont többnyire mégsem hajtják meg a fogyasztókat. Másfelől vannak, akik bélműködésére a koffeinmentes kávé is serkentőleg hat. A különös rejtély feloldásához érdemes lehet a tudományt segítségül hívnunk, a témában ugyanis több olyan kutatás is készült a múltban, amelyek közelebb vihetnek a magyarázathoz.
Nem minden a koffein
Először is hasznos támpontot nyújthatnak egy 1998-ban a European Journal of Gastroenterology & Hepatology című folyóiratban bemutatott kísérlet eredményei, amelyet négy iowai kutató folytatott le egy tucat egészséges önkéntes bevonásával. A résztvevők 10 óra leforgása alatt összesen négy különböző stimulussal találkoztak. Véletlenszerű sorrendben kellett elfogyasztaniuk 240 milliliter 45 Celsius-fokos kolumbiai kávét (150 milligramm koffeintartalommal), koffeinmentes kávét és tiszta vizet, valamint egy 1000 kalóriás ételfogást. Ez idő alatt a kutatók manométer segítségével követték nyomon a nyomásváltozást a kísérleti alanyok vastagbelében, ezáltal felmérve a bélműködésük aktivitását. Mint kiderült, a kávé éppúgy fokozott munkára késztette az emésztőrendszert, mint a nagy mennyiségű étel, de a koffeinmentes kávé hatása sem sokkal maradt el az előzőekétől.
Mindebből arra lehet következtetni, hogy a koffein önmagában nem magyarázza meg teljes egészében a kávé hashajtó hatását. Ugyanerre a megállapításra jutottak utrechti gasztroenterológusok is a Scandinavian Journal of Gastroenterology hasábjain 1999-ben közölt elemzésükben, amelyben a többi között az egy évvel korábbi amerikai kísérlet eredményeit is részletesen áttekintették. Ezzel együtt persze a koffein szerepét sem szabad elvitatni. Annál is inkább, mert egy 2008-as thaiföldi kísérlet kimutatta, hogy a koffein valóban beindítja a bélműködést. Tíz egészséges résztvevőnél mért értékek alapján kirajzolódott, hogy két deciliter tiszta víz 45 perc alatt sem okozott érdemi változást, ugyanannyi koffeines oldat viszont, amely testsúlykilogrammonként 3,5 milligramm koffeint tartalmazott, alig 10 perc alatt már mérhető emelkedést idézett elő a bélrendszeri nyomásban.
A koffein tehát fontos funkciót tölt be a jelenségben, de kell lennie másnak is a háttérben. Mint azt a kanadai McGill Egyetem honlapja írja, részben közrejátszhat a kávé gyomornedvtermelést befolyásoló hatása. Mind a hagyományos, mind a koffeinmentes kávéra igaz ugyanis, hogy stimulálja egy emésztőrendszeri hormon, a gasztrin termelődését, amely pedig a gyomorfal savtermelését szabályozza. Leegyszerűsítve a kávé több sav és emésztőenzim előállítására sarkallja a gyomrot, erősítve a gyomor összehúzódásait, továbbá ellazítva a gyomrot és a vékonybelet, illetve a vékony- és a vastagbelet elválasztó záróizomzatot. Magyarán a kávé a gasztrintermelődés serkentésén keresztül is beindíthatja a székletürítést.
Emellett számolni kell az úgynevezett gasztrokolikus reflex potenciális szerepével. Ez egy természetes élettani reflex, amelynek lényege, hogy a gyomor étkezés utáni feszülésére válaszul beindul a bélműködés, mintegy helyet teremtve az újonnan érkező táplálék számára. A székletürítés iránti késztetés általában 20-30 perccel az étkezést követően támadhat fel, és ami nagyon fontos, különösképpen a reggeli órákban jellemző. Mivel a gasztrokolikus reflex szabályozásában egyéb vegyületek mellett a gasztrin is részt vesz, így máris látható, hol jöhet képbe a kávé e téren. Egyszersmind ez részben válasz lehet arra is, hogy a kávézás többnyire miért csak reggel indítja be erős bélműködést, és például délután fogyasztva miért nem jelentkezik hasonlóan erős hatása.
Sokan el sem tudják képzelni a reggeleiket kávé nélkül. Egyeseknél azonban idegességet, remegést, emésztési panaszokat és fejfájást okozhat a koffeinbevitel, ezért nem árt tudni, milyen alternatív italokkal indíthatjuk még a napunkat.
Nem mindenkit érint egyformán
Érdemes megemlíteni, hogy a kávéra is minden ember szervezete egyénileg reagál. Vannak, akik emésztőrendszerére alig-alig van hatása, másoknál pedig üzembiztos reggeli hashajtóként viselkedik – egy 1990-ben közzétett felmérés szerint utóbbiak vannak kevesebben. A kérdőívet összesen 99 fiatal felnőtt töltötte ki, és mindössze 29 százalékuk válaszolt úgy, többségében nők, hogy a kávéfogyasztás rendszeresen beindítja a bélműködésüket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Előfordulhat ugyanakkor, hogy egyes esetekben nem is annyira a kávé, mint inkább az annak ízesítésére használt édesítőszerek hajtják meg a fogyasztót, nem is beszélve a tejről. Világszerte az emberek kétharmada laktózérzékeny, ami azt jelenti, hogy szervezetük nem tudja megfelelően feldolgozni a laktózt, avagy a tejcukrot. A probléma hátterében egy emésztőenzim, a laktáz csökkent termelődése áll. A laktózintolerancia tünetei közé tartozik az alhasi fájdalom, puffadás, émelygés és hasmenés, amelyek általában a tejfogyasztást követő 30-120 percen belül alakulnak ki.
Legjobban: