A vér mindig vörös – hangsúlyozza a LiveScience cikke. Ennek oka, hogy a vörösvérsejtekben jelen lévő, az oxigénszállításban kulcsszerepet játszó hemoglobin fehérje minden egyes molekulája négy vasatomot tartalmaz. A vas pedig visszaveri a vörös fényt, ezért látjuk magát a vért vörösnek. A pontos árnyalat ezzel együtt valóban nagyban függ attól, hogy a vérben mekkora az oxigén szintje. Mint azt dr. Kleber Fertrin, a Washingotni Egyetem orvosi karának hematológus adjunktusa kifejtette, amikor az oxigén bekerül a tüdőből a keringésbe, a verőerekben futó vér élénk piros árnyalatú. Ahogy aztán fokozatosan leadja az oxigént a szöveteknek, a vénákban visszafelé keringve már sötétebb vörös árnyalatot vesz fel.
Testünkben tehát valóban különböző árnyalatokban van jelen a vér, kékké azonban sohasem válik. Aki valaha is járt vérvételen vagy véradáson, maga is láthatta, hogy bár a tűt kék, esetleg zöldes árnyalatú vénába szúrják be, onnan mégis sötét, burgundi színű – oxigénszegény – vér csepeg ki. Hogyan lehetséges ez? Nos, ahogy arra Fertrin doktor rámutatott, a vérereket egy optikai illúzió miatt látjuk kéknek vagy zöldnek. A jelenség forrása pedig az ereket fedő vékony, de annál fontosabb bőrréteg.
Az agyunkban megjelenő színek a retinánk által érzékelt fény hullámhosszának függvényében jönnek létre. A bőr rétegei pedig különböző módokon befolyásolják a fényszóródást. Sötétebb tónusú bőr alatt a vénák inkább zöldes, világosabb bőr alatt kékes, akár lilás árnyalatban jelennek meg. A zöld és a kék fény hullámhosszai ugyanis rövidebbek, mint a vörös fényé. Utóbbi könnyebben hatol át az emberi szöveteken, mint a kék, egyszersmind nagyobb arányban is nyelődik el. Bőrünk tehát erőteljesebben veri vissza a zöld és kék fényt. Minél közelebb helyezkedik el egy ér a bőrfelszínhez, annál kevésbé érinti ez a hatás. Ujjbegyeink is azért pirosabbak, mert az abban futó hajszálerek egészen közel futnak a felszínhez.
Hasonló figyelhető meg például zúzódások esetén is. Ha a sérülés a bőrfelszínhez közel történt, a véraláfutás is pirosas, lilás árnyalatú, míg ha mélyebb rétegeket ért a trauma, akkor inkább kékes, lilás. Magyarán nem a maga a vér változik, csupán az, ahogyan látjuk. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy létezik kék vér a természetben, de csupán rákokban, homárokban, polipokban és pókokban. Ezen élőlények szervezetében a vas oxigénszállító szerepét réz tölti be, kék árnyalatot kölcsönözve a vérüknek.