Igen elterjedt mondás, hogy a reggeli a nap legfontosabb étkezése. Ez valószínűleg az ipari forradalom előtti időkből eredeztethető, amikor a szántóföldeken végzett kemény munka előtt valóban nem szükség volt egy kiadós, fehérjedús reggelire. De vajon a modern kor emberének is ez a legideálisabb napkezdési szokás? Ennek próbált utánajárni nemrég a The Guardian – mutatjuk, mire jutottak.
Számos következménye lehet, ha nem reggelizünk
Meglehetősen sok megfigyeléses tanulmány eredménye sugallja azt, hogy a reggelit kihagyók körében nagyobb a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a stroke kialakulásának kockázata. Egyes adatok szerint ráadásul azok, akik nem reggeliznek, hajlamosak tápanyagszegényebb és egészségtelenebb ételeket választani a nap többi részében. Ez utóbbi egyébként azzal magyarázható, hogy a reggeli kihagyása miatt tartósan magas marad a ghrelin éhséghormon szintje, míg a leptin nevű jóllakottsághormon szintje igen alacsonyan alakul.
Érdemes azonban észben tartani, hogy az egészségi kockázatokról eredményeket számos egyéb tényező is befolyásolhatja, így ajánlott fenntartásokkal kezelni azokat. A minden napjukat reggelivel indító emberek ugyanis vélhetően más módokon is odafigyelnek az egészségükre, mint azok, akiknek a reggeli rohanásban csupán egy kávéra van idejük.
Amikor szándékosan koplalunk
Van azonban egy olyan táplálkozási irányzat, amely szigorúan meghatározza – és a megszokottnál szűkebbre szabja – a napi étkezés időablakát. Ez az úgynevezett időszakos böjt, és az ezt követők rendszerint szándékosan kihagyják a reggelit, és csak 10-11 óra környékén étkeznek először.
A korlátozásnak meglepően sok pozitív hatást tulajdonítanak – köztük például a jobb inzulinérzékenységet, a gyulladás csökkenését és a bélmikrobióma javulását is –, a klinikai vizsgálatokból származó bizonyítékok azonban eddig még viszonylag korlátozottak.
Nem az a fontos, mikor eszünk, hanem az, hogy mit
Drew Price táplálkozási szakértő szerint a reggeli tudatos kihagyása esetén nagyon fontos, hogy a nap további részében mit fagyasztunk. „Ha valaki a napi háromszori étkezést napi kettőre csökkenti, akkor sokkal jobban oda kell figyelnie, milyen fogásokat választ, ha biztosítani szeretné szervezetének az elegendő mennyiségű fehérjét, egészséges zsiradékot, vitamint, ásványi anyagot, rostot és minden egyéb hasznos tápanyagot” – mutatott rá.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A szakember ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes embereknek egyáltalán nem ajánlott a reggeli kihagyása, ahogy az időszakos böjt sem. Ide sorolta azokat, akik már küzdöttek étkezési rendellenességgel, valamint a gyerekeket és az időseket is. Összességében a legtöbb embernek azt tanácsolta, hogy inkább az egyenletes energiabevitelre törekedjenek a nap folyamán.
