Ha korábban nem is, az elmúlt három évben biztosan hallottunk már a prepperekről. Nevük az angol prepare, azaz készülni szóból ered, és lényegét tekintve ezt is teszik: a prepperek felkészülnek a világvégére. A Seattle Anxiety szerint a prepperek úgy gondolják, hogy bármikor összeomolhat az általunk ismert társadalom és infrastruktúra, például nukleáris támadás, az elfajuló klímaváltozás, mérgező légszennyezés, az erőforrások kimerülése vagy ökológiai összeomlás miatt.
Sokan bunkert építenek a kertben, tetemes mennyiségű élelmiszert, illetve fegyverarzenált halmoznak fel. Elsősegély készleteket gyűjtenek be, illetve analóg eszközöket. Részletesen megtervezik, illetve gyakorolják is, mit kell tenni egy váratlan katasztrófahelyzet esetén. Röviden: a túlélésre készülnek, és arra, hogy megvédjék magukat és a családjukat másoktól. Bár 2011-ben a National Geographic készített erről az életmódról sorozatot, a prepperek a pandémia idején lettek szélesebb körben ismertek.
Nem újkeletű dolog
A rosszabb időkre való készülés igazából nem egy modern találmány, már a legősibb társadalmakra is jellemző volt. A tárolás hagyományosan azt jelenti, ha az emberek több mindent halmoznak fel, mint amire szükségük van, ez pedig nemcsak a szűkösebb időszakokban jöhet jól, hanem jó cserealap is lehet.
Jordániában egy barlangban olyan leleteket találtak, amelyek arra utaltak, hogy már 19 ezer évvel ezelőtt füstölték és szárították a gazellahúst. Az ókori Rómából is maradtak fenn feljegyzések raktárakról, Kínában sóval tartósították az élelmiszereket. Peruban kőtárolókat raktak a hegyek északi oldalára, ahol a hideg szél hűtötte le az élelmiszert. A mezőgazdaság fejlődésével aztán a tárolási és feldolgozási technikák is kifinomultabbak lettek.
Mai formájában ez abban más, hogy a prepperek nagyobb hangsúlyt fektetnek az egyéni túlélésre, és a többségi társadalomból való kiszakadásra.
A prepperek pszichológiája
Dr. Adam Fetterman, a Houstoni Egyetem pszichológia tanszékének professzora szerint ezek az emberek nagyon pesszimisták: elkerülhetetlennek tartják a világvégét, és hogy az emberek egymásnak fognak esni a véges számú erőforrásokért. Úgy hiszik, versenyhelyzet fog kialakulni, és fel kell készülniük a túlélésre.
Az, hogy miért választja valaki ezt az életmódot, nagyban függ a politikai nézeteitől, hogy mennyire hisz a különböző összeesküvés-elméletekben, illetve a személyiségétől is (általában nagyon neurotikusak és kevésbé együttműködők). Az emberi természetet illetően pedig nagyon cinikusak: szerintük a társadalom nem képes megbirkózni a katasztrófahelyzetekkel.
A prepperek megítélése a covid után
A fentieket Fetterman és csapata egy 2019-es kutatás során állapították meg, két évvel később pedig újra visszatértek a témához. Ennek sajnos sok esemény aktualitást adott: világszinten a pandémia forgatta fel milliárdok életét. Mellette az Egyesült Államokban minden korábbinál durvább hurrikánok csaptak le, rekordfagyok sújtották Texas államot, emberek milliói maradtak áram és víz nélkül, a külvilágtól elzárva.
Azt állapították meg, hogy bár voltak megkérdőjelezhetően viselkedő egyének, az emberek segítenek egymáson a bajban. Texasban például sokan beengedték az áram nélkül maradtakat az otthonukba, még a világjárvány idején is.
Az emberek többsége viszont valóban kétségbeesetten rohamozta meg az üzleteket a pandémia kezdetén, a bolti készletek gyorsan kimerültek.
Ugyanakkor egyes tanácsokat mi is beépíthetünk az életmódunkba, ha nem is ilyen extrém módon. Annyi biztos, hogy nem árt felkészültnek lennünk bizonyos helyzetekre. Például legyen mindig legalább két hétre elég tartós élelmiszer, illetve víz az otthonunkban. Ugyanez igaz a gyógyszerekre is: ne az utolsó pillanatra hagyjuk az új recept kiváltását, különösen akkor, ha minden nap kell szednünk.
A folyamatos aggódás, szorongás viszont semmilyen esetben sem jó. Ha valaki megszállottan csak az apokalipszisen gondolkodik, és emiatt tele van feszültséggel, annak érdemes szakértő segítségét kérnie, hogy ne menjen rá az egészsége, az egzisztenciája, a magánéleti és szakmai kapcsolatai.