A hétköznapok során vírusok és baktériumok tömkelegével találkozik a szervezetünk. A kórokozók ott vannak a villamosok ülésein, az ajtókilincseken, a közös használatú tárgyakon, és még a legalaposabb tisztasági előírásokat betartva sem tudjuk elkerülni velük az érintkezést. Egyes fajtáik olyan gyorsan képesek terjedni, hogy néhány hét alatt járványos szintű megbetegedést okozhatnak.
Az ilyen betegségekről egyre többet hallhatunk, sajnos nem véletlenül: az orvostudomány rohamos fejlődése ellenére a kutatók szerint a közeljövőben még több és súlyosabb világjárványra kell felkészülni az emberiségnek. Különös módon azzal együtt, hogy a történelmünk folyamán soha nem voltunk még ennyire szervezettek és felkészültek egy járvány elhárítására, a modern életmódnak köszönhetően soha nem is voltunk még ennyire kiszolgáltatottak egy betegséghullámmal szemben. Ennek több oka is van.
Elöregedő társadalom
Az egészségügyi ellátás fejlődésének is köszönhetően világszerte nagyot nőtt a születéskor várható élettartam: az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatalának számításai szerint 2050-ig 1,6 milliárdra nő a 65 év felettiek száma. Ez nem csak a szociális ellátórendszert állítja eddig soha nem látott kihívások elé, de a járványok terjedését is gyorsítja. A korral ugyanis a szervezetünk védekezőképessége is lecsökken, és egyre kevésbé tudja az immunrendszerünk leküzdeni a kórokozókat. Az idősek könnyebben elkaphatják a betegségeket, amelyek súlyosabb lefolyásúak is, ezért a társadalom elöregedésével együtt nő a járványok veszélye is.
Egyre többen vagyunk
Antibiotikumrezisztencia: mekkora a baj?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint jelenleg az egészségügy egyik legégetőbb globális kihívását az antibiotikumrezisztencia jelenti. A probléma már most is évente mintegy 700 ezer ember halálát követeli, szakértők pedig attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak majd meg az ellenálló kórokozók miatt, mint rákban.
Bár a fejlett országokban a születésszám csökkenése is komoly gondot jelent, a világ összlakossága az 1970-es évek óta megkétszereződött. A népességszámmal egyenes arányban emelkedett a vírushordozók száma is, és a betegségektől is sokkal többen szenvednek emiatt. A nagy gyógyszergyártó cégeknek egyre komolyabb kihívást jelent a fejlődő országok vakcinaigényét kielégíteni, ezért a legsúlyosabb járványok ezeket a területeket sújtják. A 2013 végén kezdődő, és 2016 elejéig tartó Nyugat-afrikai Ebola-járvány a becslések szerint több mint 28 ezer embert fertőzött meg a harmadik világban, és 11 ezer ember életét követelte. Az oltáshiány mellett a rossz higiéniás körülmények is közrejátszottak a betegség gyors terjedésében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egyre több a megaváros
A jobb munkalehetőségek és életkörülmények reményében egyre több ember költözik nagyvárosokba, az urbanizációnak is hívott jelenség főként a huszadik század második felében gyorsult fel. Míg 1990-ben csupán 10 olyan nagyváros - úgynevezett megaváros - létezett, amelynek lakossága meghaladta a 10 millió főt, napjainkban már 36 ilyenről tudunk. Az ENSZ becslése szerint 2050-re a Föld lakosságának kétharmada városban él majd, ami miatt várhatóan újabb települések lépik át a tízmilliós lélekszámot.
A helyhiány miatt ezekben a városokban sokszor hatalmas tömeg zsúfolódik össze, ami értelemszerűen a kórokozók gyors terjedését is elősegíti. Egyes ázsiai és dél-amerikai országokban a rengeteg ember ráadásul rendkívül rossz körülmények között él, és az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz is nehezen férhet hozzá. A kórokozók ilyen közegben szinte megállíthatatlan gyorsasággal terjedhetnek.
Visszaszorulóban a természet
A népességszám növekedése miatt az ember egyre újabb és újabb területeket hódít vissza a természettől lakhatásai és mezőgazdasági célzattal. Emiatt pedig az ember olyan állatokkal kerül közelebbi kapcsolatba, amelyekkel addig nem kellett együtt élnie. Ezek az állatok pedig olyan új megbetegedéseket terjeszthetnek, amelyekre a szervezetünk nincs felkészülve. Nigériában a lassa-láz is azt követően kezdett el járványos mértékben terjedni, hogy az erdőirtás miatt az élőhelyüket vesztett rágcsálók a külvárosok szemétlerakóiban kezdtek élelem után kutatni. Az állatok székletével terjedő betegség addig soha nem látott mértékben kezdett terjedni az afrikai városokban - mindez azért, mert az ember megbolygatta a természet rendjét.
Egyre többet utazunk
Ez is érdekelhet
A társadalmak világszerte egyre mobilabbá válnak, az életszínvonal emelkedésével pedig már rengeteg ember engedheti meg magának, hogy utazgasson. Az ENSZ Turisztikai Világszervezetének adatai szerint 2017-ben 1,33 milliárd utazást regisztráltak világszerte, ami 7 százalékos bővülést jelent egyetlen év alatt. Elsősorban Kínában nő dinamikusan a repülőre szállók száma, a célállomás pedig innen is nagyrészt Európa valamelyik nagyvárosa. Ezek az utazások a kórokozók terjedését is elősegítik, bárhol megjelenhetnek ugyanis a világ átellenes pontján tomboló járványok vírusai vagy baktériumai.
