Becslések szerint szinte minden nő küzd felfázással életében legalább egyszer, sőt olykor a férfiak is. A nők esetében a 18 és 40 év közöttieknél a legmagasabb a felfázás - más néven hólyaghurut - kialakulásának kockázata. Legjellemzőbb panaszok az erős alhasi fájdalom, a gyakori vizeletürítés, amelyet görcsös fájdalom, esetleg égő, csípő érzés kísérhet. Ilyenkor megváltozhat a vizelet szaga - erősebb lesz - és színe is: utóbbi véressé vagy zavarossá válhat. A kellemetlen tünetek megszüntetéséhez érdemes felderíteni a hólyaghurut hátterében meghúzódó okokat is.
Tévhit: a hideg miatt fázunk fel
Bizonyára sokan emlékeznek gyermekkorukból az intelemre, hogy soha ne üljünk hideg kövön, mert attól felfázunk. Noha a hideg valóban hozzájárulhat a hólyaghurut kialakulásához - hiszen ha átfázunk, akkor a szervezetünk, így a húgyhólyagunk kórokozókkal szembeni ellenálló képessége is gyengül, vagyis könnyebben betegszünk meg -, mégsem közvetlenül és kizárólag a hideg miatt fázunk fel. A hólyaghurut évszaktól és időjárástól függetlenül bármikor kialakulhat, akár perzselő nyári hőségben is, amennyiben a húgycsőnyílás környékén megtelepedő kórokozók eljutnak a húgyhólyagba, ahol villámgyorsan elszaporodnak. Ezek a kórokozók lehetnek gombák - például Candida -, vírusok vagy paraziták, de az esetek többségében baktériumok, azok közül is a bélrendszerünkben élő E. coli baktérium, vagy a Staphylococcus és Streptococcus baktériumok tehetők felelőssé a hólyagfertőzésért. Emellett egyes gyógyszerek szedése vagy az öröklött genetikai hajlam is növelheti a felfázás kialakulásának kockázatát.
Tévhit: csak nők fázhatnak fel
A hólyaghurutot némelyek előszeretettel aposztrofálják "női betegségként", pedig egyáltalán nem az. Tény, hogy nőknél jóval gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál, aminek hátterében főként anatómiai okok állnak: a nők húgycsöve igen rövid, mindössze 3-5 centiméteres, míg a férfiaké 15-20 centiméter hosszú. Emiatt a nők esetében a kórokozók jóval hamarabb elérik a húgyhólyagot, mint a férfiaknál. Emellett számos egyéb tényező is szerepet játszhat a felfázás kialakulásában a nőknél, ilyen például a terhességgel, a szüléssel vagy a változókorral járó hormonális változás. Az ösztrogénszint ingadozása miatt ugyanis a húgyhólyag kevésbé hatékonyan tud védekezni a kórokozókkal szemben, így jóval fogékonyabbá válhat a fertőzésekre. De a szüléssel járó hámsérülések is vezethetnek hasonló végkifejlethez, illetve minden olyan tényező, ami miatt felborulhat a hüvely természetes baktériumflórájának egyensúlya, ugyancsak növeli a nőknél a felfázás kockázatát.
Férfiaknál jellemzően az életkor előrehaladtával, leginkább idős korban jelentkezhet hólyaghurut. Kiváltó okai között szerepel a prosztata megnagyobbodása, ami egyben a húgycső beszűkülésével is járhat, de kiválthatja nemi betegség vagy baktériumfertőzés is.
Tévhit: szexuális úton is terjed, a férfi fertőzi meg a nőt
Fontos tisztában lenni azzal, hogy a felfázás nem nemi úton terjedő betegség, vagyis nem kaphatjuk el a partnerünktől. Ugyanakkor tény, hogy azoknál, akik hajlamosabbak a felfázásra, az óvszerhasználat nélküli együttlét vagy a gyakori partnercsere növelheti a hólyaghurut kockázatát . Ennek igen egyszerű oka van: a végbél-, a hüvely- és a húgycsőnyílás környékén megtelepedő kórokozók az együttlétek alkalmával nagyobb eséllyel sodródhatnak a húgycsőbe, ahonnan már egyenes út vezet a húgyhólyagba. A fertőzés kockázatának csökkentése érdekében a nemi érintkezés előtt és után fokozottan érdemes figyelni az intim higiéniára, továbbá az aktust követően ajánlott mielőbb kiüríteni a húgyhólyagot az esetleg oda bekerült kórokozók eltávolításához.
Tévhit: a felfázás csak antibiotikummal gyógyítható
Elterjedt és népszerű tévhit, hogy a felfázás kizárólag antibiotikummal kezelhető eredményesen, elvégre baktériumfertőzésről van szó. Ez azonban csak részben igaz, mivel az első felfázásos tünetek jelentkezésekor bőséges folyadékfogyasztással, gyakori vizeletürítéssel és antibakteriális hatású gyógynövényes , például medveszőlőlevél-tartalmú készítményekkel is megállíthatjuk a fertőzés súlyosbodását, így néhány nap alatt a tünetek csökkenthetők vagy akár meg is szüntethetők. Amennyiben napokig elhúzódó, heves tüneteink vannak, mindenképpen érdemes hozzáértő urológushoz fordulni, aki amellett, hogy beazonosítja a kellemetlen panaszok hátterében álló kórokozót, dönt a kezelés menetéről, ezzel együtt az antibiotikum szükségességéről és fajtájáról. A súlyos vagy visszatérő hólyaghurut esetén valóban az antibiotikum-kúra hozhat teljes gyógyulást, de az is csak akkor, ha betartjuk az orvosi utasításokat, azaz nem rövidítjük le a kúrát, illetve végig az előírt dózist alkalmazzuk.
Tévhit: aki egyszer felfázott, az többször nem fog
Mivel a felfázás ellen nincs védőoltás, sem célzottan kialakuló immunvédelem, ezért adottságoktól, genetikai hajlamtól és számos, korábban már említett tényezőtől függően bizony többször is kiújulhat. A nem megfelelően kezelt hólyaghurut ráadásul amellett, hogy időszakosan vissza-visszatérhet, tartós egészségi panaszokat is okozhat.
Tévhit: nem kell kezelni, majd magától elmúlik
Akadnak, akik szerint a felfázást nem kell komolyan venni, sem kezelni, mert "nem is betegség", a kellemetlenségek "legfeljebb pár napig tartanak", azt meg "valahogy ki lehet bírni". Valóban előfordul, hogy a fertőzés spontán is gyógyul, vagy csak egy kis segítségre van szükség - ilyen a bőséges folyadékfogyasztás, a gyakori vizeletürítés, illetve az antibakteriális hatású gyógynövények alkalmazása -, ám ha a tünetek néhány nap alatt nem enyhülnek, mindenképpen érdemes felkeresni egy urológust.
A kezeletlen hólyaghurut ugyanis komoly szövődményekhez vezethet: krónikus gyulladást, súlyos esetben akár vesemedence-gyulladást is előidézhet. Éppen ezért nem szerencsés hosszú ideig házilag "kísérletezni" a kezeléssel. A diagnózis felállítását és a megfelelő kezelés kiválasztását ilyenkor bízzuk szakemberre. A népszerű és elterjedt házi "praktikákkal" - így például a forró ülőfürdővel, ami éppen hogy felerősíti a szervezetben jelen lévő gyulladást - több kárt okozhatunk magunknak, mint amennyi hasznuk van.