Az inzulinrezisztencia olyan állapot, amelyet bár a cukorbetegség előszobájának tekinthetünk, de még visszafordítható. Már csak azért is fontos tehát komolyan venni és kezelni az IR-t, mert nemcsak a diabéteszt előzhetjük meg így, de akár a vágyott terhességet és a biztonságos szülést is támogathatjuk. Dr. Borus Hajnal, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus ugyanis arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes esetekben éppen a teherbe esés nehézsége hívhatja fel a figyelmet az inzulinrezisztenciára.
Ilyen tünetei lehetnek az inzulinrezisztenciának
Az inzulinrezisztencia nem minden esetben okoz tünetet, és éppen emiatt sokszor nem sikerül idejében megfékezni, visszafordítani a cukorbetegség felé vezető folyamatot. Amennyiben mégis mutatkoznak panaszok, azok főként az alábbiak lehetnek (bár nem minden tünet jelentkezik mindenkinél):
- fáradtság, éhségérzet étkezés után (főként cukros ételek vagy nagy mennyiségű szénhidrátot tartalmazó élelmiszer elfogyasztása után)
- idegesség, fáradékonyság, koncentrációs zavar (különösen, ha kimarad egy étkezés)
- gyakori éjszakai felébredés, éjszakai izzadás, alvászavar
- sikertelen fogyókúra, hízás még változatlan életmód mellett is
- rossz közérzet, hangulatzavarok
- gyakori sóvárgás a cukor, a szénhidrát után
- falási rohamok
- hajhullás
- fejfájás, migrén
- pattanásos, zsíros bőr
Férfiaknál ezenkívül jelentkezhet libidócsökkenés, nőknél pedig előfordulhat fokozott szőrnövekedés, kimaradó menstruáció és más menstruációs zavarok, illetve a teherbe esés nehézsége, meddőség.
Miért nehezítheti az inzulinrezisztencia a teherbe esést?
Az inzulinrezisztenciára gyakran éppen azért derül fény, mert a női páciens nem tud teherbe esni, ezért orvoshoz fordul. Ennek okai szerteágazók lehetnek. Az IR kapcsán ugyanis a szervezetben megnő az inzulinszint, ami többféle mechanizmus által is gátolhatja a petefészek normális működését, illetve az agyalapi mirigy és a petefészek hormonális visszacsatolási útjait. Emiatt a tüszőérés és a tüszőrepedés is problémákba ütközhet, tehát a teherbe esés esélye csökken. Ennek mértéke nagyban függ az állapot súlyosságától és az egyéb kísérőbetegségek, jellemzően a PCOS (policisztás ovárium szindróma) és a túlsúly, elhízás meglététől is.
"Az is előfordulhat ugyanakkor, hogy egy inzulinrezisztens páciens mégis teherbe tud esni kezelés nélkül is, azonban ilyen esetben nagyobb az esély a terhességi cukorbetegség kialakulására, amely hatással van a magzati növekedésére, illetve más komplikációt is okozhat, így például megnőhet a terhességi toxémia vagy a vetélés kockázata" – ismerteti dr. Borus Hajnal. Hozzátette: az IR kezelésére tehát a kismamát és a babát érintő szövődmények elkerülése miatt is fontos figyelmet fordítani, és időnként ellenőrizni is kell a terápia eredményességét.
Hogyan diagnosztizálható és kezelhető az IR?
Amennyiben valaki inzulinrezisztenciára gyanakszik, úgy 3 pontos OGTT-vizsgálatra (terheléses vércukorvizsgálat) van szüksége. Sokan csupán a glükóz értékeit ellenőriztetik, pedig IR esetén gyakran előfordul, hogy a vércukor még a normál tartományban mozog, ám az inzulin szintjei már magasabbak. Így, ha csak a vércukrot ellenőrzik, rejtve maradhat az IR. Az inzulinrezisztencia kivizsgálására gyakran használt HOMA-index egy számított érték, amely csak az éhomi vércukor- és inzulinértékeket veszi figyelembe, így ha a HOMA-index pozitív, az mindenképpen igazolja a szénhidrát-anyagcsere zavará, és már nem szükséges elvégezni a terheléses vércukorvizsgálatot. Ha azonban a HOMA-index negatív és a páciensnek tipikus panaszai vannak, akkor mindenképpen érdemes elvégezni a terheléses vércukor vizsgálatot.
"Ha diagnosztizáljuk az inzulinrezisztenciát, akkor a kezelés célja az inzulinszint normalizálása, amelyhez kulcsfontosságú az étrend megváltoztatása, a rendszeres testmozgás, illetve a stresszkezelés. Amennyiben pedig az értékek megkívánják, illetve ha az életmódterápia nem vezet eredményre, úgy gyógyszeres kezelést is előírhatunk" – mondja Borus doktornő. Ezenkívül a várandósság elősegítéséhez érdemes lehet bizonyos vitaminok, ásványi anyagok pótlása is, amiről személyre szabottan kell egyeztetni, bár a D-vitamin és a magnézium pótlása szinte minden IR-es páciens esetében fontos lehet. Amennyiben pedig létrejön a terhesség, a kismamának is be kell tartani az előírt életmódszabályokat, elsősorban az étrendre és a mozgásra vonatkozóan.
Legjobban: