Atyagatya!
A párkapcsolatban élő nők egy része panaszkodik, hogy a férje, kedvese elhanyagolja magát, mások örömmel veszik tudomásul, hogy a szülői házból hozott szokások megegyeznek az ő elvárásaikkal. Mert bizony alsónadrág-viselési szokásainkat a szocializáció befolyásolja leginkább!
Milyen alsót hordott a családfő? Milyen gyakran váltotta azt? Milyen gyakran fürdött? Megtanította-e ő (vagy az édesanya) a kisfiát arra, miként kell ápolnia a hátsó fertályát és nemi szervét? Ezek a tényezők döntő fontosságúak, mert bár a férfi (főleg a szerelmes férfi) még csiszolható, ám a régi berögződéseken nem könnyű változtatni.
Az ápolatlanság tiszteletlenség!
Ha másként nem, hallomásból tudunk olyan férfiakról, akik nem cserélnek naponta alsógatyát. Örüljünk neki, ha a mi párunk nem ilyen, de bizony vannak, akiken egy hétig is ugyanaz a gatya van, a viselés minden melléktermékével együtt.
Pedig az intim higiéné a férfiaknál ugyanolyan fontos, mint a nőknél, annak ellenére is, hogy a végbélnyílás és a húgycsőnyílás távol van egymástól. A nem kellően tisztán tartott végbélnyílás vagy az alsónadrágra tapadó szennyeződés irritációt, gyulladást, kipirosodást, viszketést okoz, és a gazdag táptalajon gombák, baktériumok és élősködők telepedhetnek meg.
Arról nem is beszélve, hogy a párkapcsolatban élő férfi hogyan számíthatna spontán kényeztetésre a párjától, ha az alsó tájékát belengi az ápolatlan szag?
Gatyatípusok
Ahogy kisfiúból kamasz, majd férfi válik, a nemi szervek is nőnek, így egyre bővebb alsónadrágra van szüksége ahhoz képest, hogy kisgyermekként még szűkebb, a lánybugyihoz hasonló alsónadrágot hordott. Kamaszként a családi szokásoktól, az egyéni igényektől, esetleg a divattól, az apától vagy a bátytól ellesett mintától függően vált bővebb alsónadrágra.
Vannak férfiak, akik a hagyományos, szűkebb, feszesebb gatyát kedvelik, mert az jobban tartja a herezacskót, a péniszt, így nem lóg, nem lengedezik össze-vissza, leülésnél, nagyobb mozdulatokkor nem kell igazgatni, mert a gatya tartja a "csomagot" - ez például sportolásnál is előnyös lehet. Ez a fajta alsó ráadásul optikai tuning is lehet, mert kidomborítja a nadrágot - ami persze egyes esetekben előny, máskor kifejezetten hátrány! Ám használatakor könnyen megizzad a nemi szerv környéke, ami szélsőséges esetben szagos, büdös is lehet, olyan "kanszagú" - ezért különösen fontos a rendszeres tisztálkodás és csere. Ráadásul a rendszeresen (évekig) szűk alsóban járó férfiaknál meddőségi problémák léphetnek fel, mivel a herezacskóknak optimális esetben a normál testhőmérsékletnél körülbelül 2 foknál kellene hűvösebbnek lennie ahhoz, hogy hatékonyan termelhessenek életképes spermiumokat.
A bokszer fiatalosabb stílus, mégis egyre hagyományosabbnak tűnik. Előnye, hogy nem kell hozzá vékonynak lenni, sörpocak vagy nagyobb fenék esetén sem szorít. Viszont épp a tágassága az egyik hátránya: lengedezni hagyja a "szerszámot", szűk nadrágokban pedig felcsúszhat, felgyűrődhet, elcsavarodhat.
"Minden férfi pontosan ismeri azt a kellemetlen érzést, amikor az alsógatya félrecsúszik és a farpofák közé szorulva igyekszik kényelmetlenséget okozni viselőjének. Ilyenkor muszáj megigazítani, az ehhez szükséges kézmozdulat viszont az illemkönyvekben sajnos a 'Mit ne tegyünk társaságban?' címszó alatt szerepel."
Létezik a bokszernek szorosabb változata is, ez megpróbálja a legjobbat kihozni a két előbb említett típusból. Ezt is fel tudják venni teltebb férfiak, mint a bokszert, mégsem engedi lengedezni a nemi szervet. Rosszul megválasztott méret esetén azonban feszülhet a combon a gatya, illetve a szárai ugyanúgy felcsúszhatnak, mint a laza bokszernek.
A férfitanga nagyon megosztja a női és férfi tábort. Nem túl férfias viselet, bár egyes nők igen szexisnek találják. Az biztos, hogy a nadrágon nem okoz sehol felgyűrődést, nem tűnik át a gatya korca a nadrág szövete alól. Ám ennek is az a hátránya, mint a hagyományos alsónak: a heréket odaszorítja a törzshöz, ez pedig nem tesz jól a spermiumképződésnek. Mivel állandó szorításban, melegen tartja a péniszt, a napközbeni, spontán merevedést elősegíti ez a változat. Hogy ez jó vagy rossz? Azt döntse el mindenki maga.
Bármilyen fazont választunk (akár férfiként magunknak, akár nőként a partnerünknek), jó anyagú, lehetőleg nedvszívó pamutból készültet válasszunk jó minőségben. Nagyon figyeljünk oda a helyes méretre!
Kínos ügy
Ha férfi bokszeralsót hord, ami ugye többé-kevésbé beszorulhat a mozgás közben a farpofák közé, és ha egy kicsit hígabb a széklet, vagy egyszerűen nem elég körültekintően tisztálkodik az illető székletürítés után, akkor törvényszerűen megjelennek a bokszeralsó ülepén belül a sötétbarna székletcsíkok. Magát elhanyagoló férfi esetében ugyanez bármilyen alsónemű-típusnál megfigyelhető. Ez a mosást végző személy előtt igen kínos lehet! Erre érdemes egy férfinak különösen odafigyelni. A székletfoltot a leggondosabb mosás sem tudja maradéktalanul eltávolítani.
Tanács - férfitól férfinak
Egy ilyen témával foglalkozó topikban olvasható az alábbi, talán sok férfi számára megfogadható jó tanács - bár némelyeknek kissé furcsának tűnhet.
"Töröljétek meg a fütyülőtöket pisilés után. Ezt a legjobban úgy lehet megtenni, hogy nem a piszoárban, hanem a rendes vécében (szeparéban) vizelsz. WC-papírt tépsz, háromszor félbehajtod (így kb. 4cm x 5cm lesz), pisilsz, fitymát hátrahúzod, a húgycső szájazására ráteszed a papír közepét, vele szemben az ujjaddal tartod, visszahúzod (a papírt a fityma "benyeli"), kezeddel kisimogatod a húgycsőből a benne maradt pisit, fitymát kicsit hátra húzod, papírt kiveszed, és csodálkozol, mennyi pisit felitattál. (Nekem egy lány mondta egyszer, hogy megtörölhetném, a módszer már saját fejlesztés.)
Otthon egyébként jó módszer a mosdónál való megmosás is. Tiszta vízzel, nem szappannal, az ugyanis lemossa a védő faggyúréteget. A húgycsőből a víz alatt szépen ki lehet simogatni a maradékot."