A normál száj-, bél- és hüvelyflórát számos baktérium és gombafaj alkotja, köztük olyan, „kontroll alatt” ártalmatlan típusok, mint a Candida gombák. Az egyik alfaj, a Candida albicans azonban igen sok fejtörést okozhat, ha „kikerül az ellenőrzés alól” és elszaporodik.
A legtöbb nőnek a C. albicansról érthető módon a hüvelygomba jut eszébe, melyet sűrű, sárgásfehér, túrószerű folyás, erős szeméremtájéki viszketés és duzzadt, kivörösödött nemi szerv jellemez. Van, akinél mindezek mellé még fájdalmas vizelés és szex közben jelentkező szúró fájdalom is társul. Nem véletlenül ismert annyira ez a betegség, négy nőből három ugyanis legalább egyszer megküzd vele élete során, visszatérő betegségként pedig a nők 5 százalékát érinti.
Hol jelenhet még meg a Candida-fertőzés?
Érdemes tudni, hogy a Candida albicans (ritkább esetben más Candida gombák) akár a szájban, az orrban, a hajlatokban, vagy az ujjak, lábujjak közt is elterjedhetnek (mucocutan candidiasis), és ott is igen kellemetlen tüneteket okozhatnak: égő, viszkető, duzzadt és piros bőrt, fehéren váladékozó kiütéseket, sebeket. Mindezt azért is fontos szem előtt tartani, mert a hüvely gombás fertőzésének hátterében akár orális szex vagy közös fürdés, illetve helytelen törölközőhasználat is állhat. Nem véletlenül tanácsolják a szakemberek, hogy ha tehetjük, használjunk külön törölközőt a nemi szervekhez és a test más területeihez, főképp, ha valahol már felütötte a fejét a gombás fertőzés. A megelőzés pedig különösen azért kulcsfontosságú, hogy megakadályozzuk a Candida egész szervezetet érintő elszaporodását, melyet szisztémás kandidiázisként ismer a szakirodalom.
A fent ismertetetteken túl azonban még számos olyan tényező létezik, amely kedvezhet a Candida gombák elszaporodásának. Legkönnyebben a leginkább elterjedt C. albicans kezelhető, míg más alfajok akár súlyos, elhúzódó fertőzések okozói lehetnek, amiket sokkal agresszívabb antifungális gyógyszerek bevetésével lehet csak helyrehozni.
Hogyan kerül ki a „kontroll” alól a Candida albicans?
Mint említettük, az emberek többségének szervezetében jelen vannak a Candida gombák, és ez normál esetben semmilyen panaszt nem okoz, köszönhetően a száj-, bél- és hüvelyflórát alkotó többi „résztvevőnek”. A hüvelyben például a Lactobacillusok felelnek azért, hogy a Candida albicans ne tudjon elszaporodni. Ha azonban a Lactobacillusok száma valamilyen okból lecsökken, akkor nem lesz, ami gátat szabjon a gombák osztódásának, a kényes egyensúly tehát felborul, az addig ártalmatlan Candida albicans pedig megbetegít. De mi árthat a Lactobacillusoknak? – tevődik fel jogosan a kérdés.
Például az antibiotikumok és a fogamzásgátlók. Előbbiek érthető módon nemcsak az ártó, de a jó baktériumokat is megtámadják a testünkben, ezért is szoktak antibiotikumos kezeléseknél pre- és probiotikus készítményeket is javasolni a szakemberek, hogy ezzel támogassák a hasznos baktériumok megmaradását, megelőzve a felbomló egyensúly miatt kialakuló szövődményeket.
Hormonális változások
A fogamzásgátlóknál (legyenek azok tabletták vagy hüvelyen belüli fogamzásgátló eszközök) azonban már más a helyzet. Ott jellemzően a megváltozott hormonális egyensúly befolyásolja a hüvelyflórát. Megjegyzendő, hogy a menstruációs ciklus is épp emiatt van hatással a gombás fertőzések kialakulására, melyre ugyanis néhány nappal a menzesz előtt a nők sokkal fogékonyabbá válnak. És ha már szólunk a megváltozott hormonszintekről, akkor a terhességet se felejtsük ki, hiszen ilyenkor a nők hüvelyflórája szintén változásokon megy keresztül. Náluk azonban csak a helyi hatású készítmények alkalmazhatóak: a szájon át szedhető antifungális gyógyszereknek ugyanis magzatkárosító hatása is lehet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A terhesség alatt bekövetkező hormonális változások, valamint a gyakori hüvelyi vizsgálatok könnyen felboríthatják a hüvelyflóra kényes egyensúlyát. A várandósság kilenc hónapja alatt különösen fontos tehát, hogy a leendő anyukák odafigyeljenek az intim higiéniára.
A férfiaknál is kialakulhat
Bár a hüvelygombát nem sorolják a szexuális úton terjedő fertőzésekhez (STI), a szexuális úton terjedő betegségek közt (STD) azonban okkal szerepel. Ha ugyanis akár a nőnek, akár a férfinak van gombás fertőzése, azt átadhatják egymásnak, ha óvszer nélkül létesítenek szexuális kapcsolatot. Sőt, mint említettük, a Candida akár a szájban is okozhat infekciót, ezért a párok akár orális szex útján is adogathatják egymásnak oda-vissza a fertőzést. Nem véletlenül tanácsolják a szakemberek, hogy mindenféle szexuális együttlét kerülendő, amíg mindkét fél le nem küzdi a betegséget.
A „kevert” fertőzések veszélye
A közösülés azonban meglévő gombás fertőzés nélkül is lehet a probléma forrása. Ennek oka, hogy mindenkinek megvan a maga intim flórája, és előfordulhat, hogy az egyik a másikat oly mértékben befolyásolja negatívan, hogy felborul a kényes egyensúly, és emiatt szaporodik el a Candida albicans. Sőt az sem példa nélküli, hogy egy pár nemcsak gombás, de akár a bakteriális fertőzést is adogat egymásnak, vagy egyszerre mindkettőt. Az ilyen, úgynevezett kevert fertőzések azonban szexuális együttlét nélkül, akár menstruáció közben is kialakulhatnak. Az éjszakai tamponviselés, a ritka betét- vagy tamponcsere ugyanis fokozzák a bakteriális vaginózis megjelenésének esélyét. Érdemes megemlíteni, hogy a kevert fertőzések gyógyítása bonyolultabb, mert egyszerre szükséges a fertőzést okozó gombát és baktériumot is kezelni, ráadásul előfordulhat, hogy az utóbbi rezisztens a gyógyszer hatóanyagára, így sokkal makacsabb, nehezebben múlik.
Rossz szokások is hajlamosíthatnak
A törölközőhasználattól a nem megfelelő menstruációs higiéniáig elég sok olyan rossz szokásunk lehet, melyek a gombás fertőzések kialakulásának kedvezhetnek. A többi között ilyen, ha:
- éjszaka is viselünk alsóneműt.
- a fehérneműnk légáteresztő pamut vagy természetes selyem helyett műszálas anyagból készül, ráadásul a kelleténél szorosabb, így az intim területek hőmérséklete és páratartalma megnő, ami kedvez a kórokozók elszaporodásának.
- meleg vizű fürdőben járva órákon át ugyanabban a nedves fürdőruhában vagyunk.
- hosszú utazás során nem állunk fel időről időre, így az intim tájékon kedvező hőmérséklet alakul ki a gombák és egyéb kórokozók szaporodásának.
Betegségek, melyek miatt kitettek lehetünk
Végül, de nem utolsósorban a hajlamosító tényezők sorában ott vannak még azok a betegségek és állapotok, melyek jelentősen befolyásolhatják az immunrendszerünk kórokozókkal szembeni megküzdési képességét. Példának okáért azok, akik ekcémával küzdenek, kitettebbek Candida-fertőzéseknek. Minden infekcióra fogékonyabbá válnak továbbá, akik valami miatt immunszupresszáns, azaz az immunrendszert gyengítő készítményeket kénytelenek szedni, mint például a szervátültetettek és egyes autoimmun-betegek. Különösen figyelniük kell a HIV-fertőzötteknek is, hiszen a kór következtében szervezetük védőpajzsa jelentősen gyengébb egy egészséges emberénél, ezért bármilyen kórokozó könnyen megbetegítheti őket. Nem kell azonban feltétlenül ilyen súlyos állapotokra gondolni.
„Elég” egy kezeletlen cukorbetegség, és máris azt tapasztalhatjuk, hogy egyik infekció követi a másikat. Ennek oka, hogy a kezeletlen diabétesz során kiugrások lehetnek a vércukorszintben. Márpedig köztudott, hogy a sok cukor a szervezetben kedvez a gombák elszaporodásának, hiszen számukra az egyszerű szénhidrátok jelentik a legfőbb táplálékforrást. Ezért sem mindegy, hogy milyen étrendet követünk. Ha ugyanis sok finomított szénhidrátot (fehér liszt, cukor) tartalmazó élelmiszert fogyasztunk, azzal fokozzuk kitettségünket a gombás fertőzéseknek.
Így minimalizáljuk a kockázatokat
Mindezek alapján érdemes tehát az alábbiakra figyelni ahhoz, hogy csökkentsük a gombás fertőzések kialakulásának esélyét.
- Étkezzünk egészségesen, kerülve a készételeket és a finomított szénhidrátokat.
- Fogyasszunk olyan élelmiszereket (például natúr joghurt, kefir) és táplálék-kiegészítőket, amelyek segíthetik az egészséges baktériumflóra megőrzését.
- Kerüljük a felesleges antibiotikum-kúrákat. Ha mindenképp szükséges, akkor egészítsük ki probiotikumokkal a gyógyszerszedést.
- Viseljünk természetes anyagból készült, nem túl szoros fehérneműt. Érdemes kerülni a szoros leggingseket és nadrágokat is.
- Mossuk magas hőfokon a fehérneműnket.
- Cseréljük megfelelő rendszerességgel a menstruációs higiénés termékeket (tampon, betét), és kerüljük az illatosított változatokat.
- Tisztálkodáshoz használjunk az intim területek pH-értékéhez igazodó termékeket, kerüljük az erős parfümök, kemikáliák használatát.
- Tisztálkodjunk rendszeresen és ügyeljünk a megfelelő törölközőhasználatra.
- Kerüljük a nedves fürdőruhában való üldögélést, és a meleg vizű fürdőkben az órákig tartó "áztatást".
- Kezeltessük a cukorbetegségünket.
