Bonyolult reprodukciós rendszer
A női ivarszervek összehangolt, egészséges működése és a fogamzó-képesség egy összetett, több szinten zajló biológiai rendszer eredménye. A női ivarsejtek, a petesejtek a petefészkekben termelődnek. A természet bőkezűen ellát minden nőt ilyennel: egy ivarérett nő petefészkében körülbelül négyszázezer éretlen petesejt van, de ebből havonta általában csak egy, összesen mintegy négyszáz érik meg az élete során.
Az érés folyamatában számos szerv részt vesz, egy igen összetett hormonális rendszer szabályozza azt az utat, amíg az éretlen petesejt a bölcsőjében, az ún. tüszőben megérik, majd kiszabadul, és a petevezetéken át elindul a méh irányába. A többlépcsős rendszer minden szintjén adódhat olyan probléma, amely a petesejt termelődésének zavarához, hosszabb távon, kezeletlenül hagyva meddőséghez vezethet.
Az agy vezérli a peteérést
Az agyalapon található hipotalamusz termeli azt a hormont (GnRH), ami az egész folyamatot szabályozza. A fogamzó-képesség zavarát okozhatja ennek a hormonnak a hiánya is.
A női ciklus vezérlésének következő szintje az agyalapi mirigy, amelynek hormonjai szabályozzák a tüszők működését. A GnRH hormon az agyalapi mirigyből, a hipofízisből tüszőérést serkentő, FSH hormont szabadít fel, ami beindítja a petefészkekben a petesejteket tartalmazó tüszők (follikulusok) fejlődését.
A hipofízis FSH hormontermelését is sok tényező (daganat, stresszhatás, súlyproblémák (túlzott soványság éppúgy, mint az elhízás) befolyásolhatja. Ha ennek oka azonosítható, annak megszüntetése eredményre vezethet, ha nem, akkor gyógyszeres hormonpótlás lehet a megoldás.
Szintén a hipofízis termeli a prolaktin nevű hormont, amely a szoptatós anya tejelválasztását biztosítja, és gondoskodik arról, hogy az anya ne essen idejekorán újra teherbe. Ennek a hormonnak a túltermelődése is okozhat átmeneti meddőséget.
Havi ciklus: hormonok harca
Ha idáig minden rendben van, és az agyból megérkezik az "üzenet" a tüszőkhöz, akkor kezdődik a havi ciklus folyamata, amelyet ellentétes hatású hormonok tartanak fenn. A ciklus első felében az FSH hormonok hatására megindul a petesejtet tartalmazó tüszők fejlődése. Ezek ún. tüszőhormonokat, ösztrogéneket termelnek, amelyek szerepe az, hogy felépítsék, megvastagítsák a méhnyálka-hártyát. Az emelkedő ösztrogénszint gátolja az FSH hormonok termelődését, majd a középidő közeledtével kiváltja a hipofízisből a sárgatest-érést serkentő (LH) hormon termelését, amely a megérett tüsző megrepedéséért felelős. A tüsző megrepedése során kiszabaduló folyadék a petesejtet továbbítja, mintegy átmossa a fimbriákon keresztül a petevezetékekbe.
A megrepedt tüsző helyén bevérzés jön létre, amelyben hamarosan sárga festékanyag rakódik le, az így létrejövő sárgatest szintén hormonokat termel. Legfontosabb hormonja a progeszteron, mely a méhnyálkahártya mirigyes átalakítását végzi, alkalmassá téve a megtermékenyített petesejt befogadására. Ha nem jön létre fogamzás, a sárgatest visszafejlődik, a megvastagodott méhnyálkahártya hormonhiány miatt elsorvad és kevés vérzés kíséretében lelökődik. Ha viszont létrejön a megtermékenyülés, a sárgatest hormontermelése folytatódik, és biztosítja a beágyazódást (Később a sárgatest hormontermelő szerepét a méhlepény veszi át.)
Peteérési gondok
A fenti folyamat bármelyik lépcsőjénél adódhat probléma, amely miatt a tüszők nem működnek megfelelően, és a pete nem érik be. Ilyen például a policisztás ovárium szindróma (PCOS) nevű betegség, amelynél a hormonok közötti együttműködés zavara, közte a magas inzulinszint férfihormon-túlműködést eredményez (ez okozza a jellegzetes tüneteket, az aknés arcbőrt, a szőrösödést, hajhullást és szeborroeát). A petefészkek megnagyobbodnak, kérgük megvastagszik, bennük számos apró ciszta található. A PCOS mellett gyakran nincs ovuláció, nincs sárgatestfázis, vagyis a pete nem érik meg, és nem tud kipattanni a tüszőből, mivel nem következik be a tüszőrepedés.
Ehhez hasonló elváltozás a meg nem repedt ("túlélő") tüsző szindróma (folliculus persistens) Ebben az esetben a tüsző megérik, de nem reped meg, nem érlelődik a helyén sárgatesthormon. Ez az elváltozás többnyire csak az egyik petefészekre terjed ki, féloldalas. Jellegzetes stresszbetegség, nem veleszületett, így az ebben szenvedőknek lehet gyermeke.