A méhátültetés meglehetősen új eljárás, az első sikeres műtétet 2011-ben végezték Törökországban.
"Az egyik páciens méhét petefészekrák miatt kellett eltávolítani, a másik pedig méh nélkül született. Mind a két páciens a harmincas éveiben lévő nő" - írják a Göteborg Egyetem tudósai.
"Több mint tíz sebész vett részt az operációkban, amelyek szerencsére mindenféle komplikáció nélkül zajlottak. A műtéten átesett nők állapota stabil, de egyelőre nagyon gyengék" - nyilatkozta Mats Braennstroem, az egyetem szülész-nőgyógyász professzora. "A donor édesanyák is jobban vannak és néhány napon belül el is hagyhatják a kórházat."
Braennstroem elmondta, két gyermek után eltávolítanák a beültetett méhet, annak érdekében, hogy a nők abbahagyhassák a kilökődés elleni immunszupressziós gyógyszerek szedését. "A kilökődés esélye hasonló a más transzplantációs műtéteknél tapasztalhatóhoz: körülbelül 20 százalékos" - nyilatkozta Michael Olausson sebészorvos.
Az orvosok azért használtak közeli családtagot donornak, mert "egyrészt így nagyobb a sikeres műtét elméleti esélye, másrészt pedig mert az a szerv már egyszer bebizonyította, hogy egészségesen működik és képes betölteni a funkcióját" - magyarázta Braennstroem. Svédországban ősszel és tavasszal további nyolc hasonló beavatkozást terveznek. "A méhátültetés új reményt adhat a méh nélkül született, vagy károsodott méhű betegeknek a gyerekszülésre."
Az átültetésre váró nők mind a 20-as éveikben, vagy a 30-as éveik elején járnak. "Ez azért fontos, mert a sikeres in vitro megtermékenyítés esélye annál nagyobb, minél fiatalabb a páciens" - tette hozzá Braennstroem. "Ez az eljárás tehát nem ajánlott idősebb nőknek, akik már régen túl vannak a gyermekvállalásra ajánlott életkoron."
A 20 tudósból, orvosból, és specialistából álló kutatócsoport már 1999 óta dolgozik a módszer tökéletesítésén. Először rágcsálókon, majd főemlősökön végeztek méhátültetést és mesterséges megtermékenyítéseket . A méhátültetés fogadtatása meglehetősen vegyes volt, elsősorban az élő donorok alkalmazása miatt.
