A kutatók abból a feltételezésből indultak ki, hogy csökkent spermaminőséget a hormonokat befolyásoló anyagok egyre nagyobb behatása is okozhatja a környezetben. A vizsgálat eredményeiből az derült ki, hogy a terhesség alatt a legmagasabb PFOA vérszinttel rendelkező anyák fiúgyermekeiben alacsonyabb a spermiumkoncentráció és a teljes spermiumszám, mint a legalacsonyabb PFOA-szinttel rendelkező anyák gyermekeiben. Szintén pozitív összefüggést mutattak ki a PFOA születés előtti behatása és a luteinizáló hormon (LH) és a follikulus-stimuláló hormon (FSH) megnövekedett szintje között a fiúgyermekek vérében.
A kutatók szerint ez azt bizonyítja, hogy a szennyező anyagok magzati behatása jelentősen befolyásolhatja a sperma minőségét felnőttkorban. Az eredmények igazolásához azonban további kutatásokra is szükség lesz.
Ez is érdekelhet
A mostani kutatáshoz először 1988-1989-ben 1000 várandós nőtől vettek vért terhességük 30. hetében, és a mintákat lefagyasztották. 2008-2009-ben aztán megkeresték fiaikat, akik közül 170 tizenkilenc és huszonegy év közötti férfi belépett a kutatásba, vér- és ondómintát adott. A perfluor-tartalmú alkil-szulfonátok (PFAS) mennyiségét az anyák vérében a terhesség alatt a Norvég Közegészségügyi Intézetben elemezték, amit aztán összevetettek a fiúgyermekek spermiumkoncentrációjával, teljes spermiumszámával és a nemi hormonok szintjével. A kutatók azért a magzatkori behatást vizsgálták, mert a nemi szervekre gyakorolt hatásoknak ebben az időszakban következményei lehetnek a későbbi életkorra is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
