Az emberiség átlagéletkorának növekedésével a legtöbb országban emelkedik az idősek száma és aránya a népességen belül. A nyolcvanévesnél idősebbek száma 2020 és 2050 között várhatóan megháromszorozódik, eléri a 426 milliót - írta a The Guardian online kiadása szerdán a BMJ brit orvosi lap két friss tanulmányára hivatkozva. Az időskori testi és lelki egészséget is segít megőrizni a felnőttkorban a partnerrel, a családdal, a barátokkal és kollégákkal ápolt jó kapcsolat, valamint a legalább havonta egyszer végzett testmozgás a két új kutatás szerint.
Nem csak a mozgás segít
A két tanulmány olyan viselkedésmódokra hívja fel a figyelmet, melyeket követve a középkorúak növelhetik esélyeiket a későbbi jó egészségre. Az első tanulmány azt találta, hogy a partnerrel, a rokonokkal, a barátokkal és a kollégákkal ápolt jó kapcsolat összefügg sokféle későbbi krónikus betegség kockázatának csökkenésével. Minél rosszabbak ezek a kapcsolatok az élet negyvenes-ötvenes éveiben, annál nagyobb az esély a későbbi betegségekre a kutatás szerint. Számos bizonyíték utal az időskori társas kapcsolatok erőssége és az egészség közötti összefüggésre, mostanáig azonban nem volt ismeretes, hogy ezek a társas viszonyok csökkenthetik-e a krónikus betegségek vagy a halálozás kockázatát.
A tanulmány csaknem nyolcezer ausztrál nő adatait vizsgálta meg. A kutatás 1996-os kezdetekor a résztvevők 46-50 évesek voltak, nem volt krónikus betegségük. Háromévente beszámoltak, mennyire elégedettek partnerükkel, családjukkal, barátaikkal és kollégáikkal. Húsz éven át követték őket, hogy megtudják, kialakult-e náluk diabétesz, stroke, magas vérnyomás, krónikus tüdőbetegség (COPD), asztma, csontritkulás, ízületi gyulladás, rák, depresszió vagy szorongás. Az eredmények azt mutatták, hogy akik legkevésbé voltak elégedettek a társas kapcsolataikkal, azoknál kétszer akkora eséllyel alakult ki többféle betegség is, mint azoknál, akik a leginkább meg voltak elégedve az emberi viszonyaikkal.
A társas kapcsolatok bármelyik típusát vizsgálták, hasonló eredményre jutottak - áll a BMJ General Psychiatry című szaklapjában frissen megjelent tanulmányban. "A közösségek szintjén a társas kapcsolatok minőségét érintő beavatkozások igen hatékonyak lehetnek a krónikus betegségek kialakulásának megelőzésében" - következtettek a Queenslandi Egyetem kutatói.
Egy másik tanulmány azt állapította meg, hogy a bármely életkorban elkezdett rendszeres testmozgás az időskori jobb agyműködéssel függ össze. A kutatók valószínűnek tartják, hogy a felnőttkor alatt folyamatosan végzett sport a legjobb módja az agyi képességek megőrzésének és a demencia megelőzésének.
A University College London tudósainak tanulmánya szerint még a hatvanas életévekben kezdett mozgás is jobb az agyi képességek szempontjából, mintha egyáltalán nem csinálunk semmit - írták a Journal of Neurology, Neurosurgery and Psychiatry című szaklap friss számában. A brit kutatók 1417 ember adatait elemezték arról, hogy mennyit sportoltak négy évtized alatt. Öt alkalommal, a résztvevők 36, 43, 53, 60-64 és 69 éves korában végeztek felmérést. A kognitív teszteket, a feldolgozási gyorsaságot és az emlékezetet vizsgáló kutatást akkor végezték el a résztvevőkkel, amikor a 69. évüket betöltötték. Azoknak lettek a legjobbak a teszteredményei, akik mind az öt időközi felmérésben arról számoltak be, hogy havonta legalább egy-négy alkalommal sportolnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
