"Az eredmények megerősítik a régi mondást, miszerint mindig jobb csinálni valamit, mint nem csinálni semmit. Ha tehát nem is érjük el a közepes intenzitású fizikai aktivitás ajánlott napi mennyiségét, legalább végezzünk valamilyen könnyű testmozgást. Már az is sokat segít, ha több házimunkát csinálunk , vagy akár csak többet vagyunk talpon" - mutatott rá dr. Charlotte Edwardson, a tanulmány egyik szerzője, a brit Leicesteri Egyetem docense.
Az oslói Norvég Sporttudományi Iskola professzora, Ulf Ekelund vezette kutatócsoport nyolc korábbi tanulmány, illetve azokon keresztül több mint 36 ezer résztvevő adatait tekintette át. Ezekben a kivétel nélkül 40 év feletti önkéntesek mindegyikének hordozható aktivitásmérővel követték nyomon a napi mozgásmennyiségét, átlagosan közel hat éven keresztül. A vizsgált időszakban az alanyok mintegy 6 százaléka, összesen 2149 fő veszítette életét.
Aktivitásszintjünk alapján négy csoportba sorolták be a résztvevőket. A második legkevésbé aktív csoport tagjai csupán napi 60 perccel több könnyű és 5 perccel több közepes intenzitású mozgást végeztek, mint a legkevésbé mozgékonyak, de így is 55 százalékkal alacsonyabb volt körükben az elhalálozási arány a vizsgált időszakban. A második legaktívabb kategória képviselőinél már 66, a legaktívabbaknál pedig 73 százalékkal bizonyult kisebbnek a veszély. A maximálisan elérhető rizikócsökkenéshez már napi 300 perc könnyed mozgás és 24 perc mérsékelt intenzitású sport is elegendő volt.
A könnyű fizikai aktivitások között tanulmányukban olyan példákat említettek a kutatók, mint a lassú séta , a főzés vagy a mosogatás. Közepes, avagy mérsékelt mozgásnak tekinthető a gyors gyaloglás, a porszívózás és a fűnyírás, míg a megerőltető mozgásformák közé például a kocogás, a kerti ásás vagy nehéz tárgyak cipelése tartozik. A nemzetközi ajánlások legalább heti 150 perc közepes vagy 75 perc nehéz fizikai aktivitást javasolnak egészségmegőrzési céllal. Ezzel együtt a mostani tanulmány rámutat, hogy a mozgás - intenzitástól függetlenül - minden esetben csökkenti a korai elhalálozás kockázatát középkorú és idős embereknél. A kutatásból emellett az is kiderült, hogy napi 9,5 óra ülés már közel a duplájára emeli a rizikót.
A tanulmány a British Medical Journal című tudományos folyóiratban jelent meg augusztus 21-én.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Forrás: dailymail.co.uk ; sciencedaily.com
