Ha valaki az interneten a mentális egészség fejlesztéséről szeretne olvasni, a kereső milliónyi oldalt fog betölteni, amelyek közös nevezője, hogy a rendszeres testmozgást is ajánlják. A sportolással, legyen az komótos séta vagy intenzív csapatsport, nemcsak a lelki egyensúlyunkat nyerhetjük vissza, hanem akár komolyabb mentális betegségek kialakulását is megelőzhetjük - írja a svéd Lund Egyetem kutatása, amelyet a Medicalxpress szemlézett.
Az időtartam vagy az intentitás számít?
A szorongásos zavarok - amelyek zömmel fiatalabb korban jelentkezhetnek - a világ népességének 10 százalékát érinthetik, nők körében kétszer gyakoribbak, mint férfiaknál. Habár a testmozgás ígéretes stratégia lehet a szorongás mérséklésére, keveset tudunk a részletekről: mennyi és milyen intenzitású mozgásra, illetve milyen mértékű edzettségre van szükség a megelőzéshez.
A kérdés megválaszolásához a svéd kutatók a világ egyik legnagyobb adatelemzését végezték el, méghozzá a világ leghosszabb távon megrendezett síversenyének résztvevőinél. A Vasaloppet versenyen 1989 és 2010 között részt vevő közel 400 ezer férfi és nő körében jelentősen alacsonyabb volt a szorongás kialakulásának kockázata, mint a nem síelő kontrollcsoportnál - ad számot a tanulmány.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"A fizikailag aktívabb csoportban a 21 évet átívelő vizsgálati időszakban majdnem 60 százalékkal ritkábban jelentkezett szorongásos zavar" - tájékoztatott a svéd kutatócsoport vezetője. Az eredmények szerint a testmozgás mindkét nemnél jótékony hatású volt. Ugyanakkor a férfiak és a nők esetében különbség mutatkozott az edzettség mértéke és a szorongásos zavar kockázata között: míg a férfi síelők fizikai teljesítménye nem minősült a mentális betegség rizikófaktorának, addig a legjobb teljesítményt nyújtó női síelők körében a szorongás közel kétszeres kockázattal jelentkezett a gyengébb eredményt mutató nőkhöz képest. "De a kiemelkedő teljesítményt nyújtó női síelőknél a rizikó még így is sokkal alacsonyabb a társadalom fizikailag inaktív női népességéhez képest" - tette hozzá a kutatásvezető.
"A sportolási szokásokat és a szorongásos zavar kialakulását befolyásolhatják örökletes és pszichológiai tényezők, valamint olyan személyiségjegyek és zavaró hatások, amelyeket a kutatásban nem volt lehetőség vizsgálni" - magyarázta, hozzátéve: jóllehet ők a síelés hatását vizsgálták, bármely rendszeresen végzett sport alkalmas lehet a szorongásos zavar kialakulásának megelőzésére.
