"A korábbi évtizedekben a legtöbb edzéssel kapcsolatos kutatás a test azon részeire fókuszált, amelyek nyaktól lefelé helyezkednek el, mint például a szív vagy a tüdő. De már rájöttünk, hogy feljebb, tehát az agy területén is érdemes vizsgálódni, ha pontos képet szeretnénk kapni arról, hogy az aktív életmód milyen egészségügyi előnyökkel is jár" - nyilatkozta Ozioma Okonkwo, az University of Wisconsin School of Medicine and Public Health professzora.
A rendszeres sport sokaknál segíthet csökkenteni a memóriavesztés, illetve az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát, kutatások szerint még azokét is, akiknek esetleg genetikai hajlamuk van a betegségre. Okonkwo 93 olyan ember bevonásával végzett kutatást, akiknek legalább az egyik szülője Alzheimer-kórban szenved. Arra az eredményre jutott, hogy azoknak, akik naponta legalább 63 perc mérsékelt intenzitású testmozgást végeztek, jobb volt a glukóz-anyagcseréje - ami egészséges agyműködést jelez - mint azoknak, akik ennél kevesebbet.
De a mozgás agyra gyakorolt pozitív hatása nemcsak a betegségek megelőzéséről szól - a szerv sejtállományát is védi, ráadásul több kutatás is igazolja, hogy a rendszeres sport a hangulatunkra is pozitív hatással van. Ez a sok pozitív hatás leginkább annak köszönhető, hogy a mozgás hatására felgyorsult szívverés az agyi keringést is serkenti, és segít több oxigént juttatni a szervbe.
Kutatások szerint az aerob jellegű sportok , mint az úszás, a futás vagy a kerékpározás tesznek a legjobbat az agynak, mivel ezek megemelik a szívritmust. Ugyanakkor ez nem jelenti, hogy a súlyzós edzések ne tennének jót, de az ilyen jellegű mozgással kapcsolatban még kevesebb kutatás készült. A szakemberek szerint a kettő kombinálása ideális, és fontos, hogy az intenzitás, illetve az edzés hossza helyett inkább a rendszerességre helyezzük a hangsúlyt. A közepes intenzitású mozgás kifejezetten hatékony, ha a mindennapjaink részévé tudjuk tenni.
Forrás: health.com
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
