A magyarok kétharmada szinte soha nem sportol, 40 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy egy kis súlyfelesleg még nem okozhat egészségügyi problémákat. A lakosság kétharmadának nincs elég pénze az egészséges étkezésre, bár több mint a felük nem is izgatja magát emiatt - derül ki az MSD Pharma Hungary Kft. legújabb reprezentatív kutatásából.
Sportolási szokásainkat az életkorunk mellett az iskolai végzettségünk is befolyásolja: míg a fiatalok és a felsőfokú végzettségűek negyede hetente több alkalommal végez testmozgást, addig az 50 év felettiek és az alapfokú végzettséggel rendelkezők alig hatoda nevezhető ilyen tudatosnak.
Összességében a magyarok legfeljebb évente néhány alkalommal dolgoztatják meg az izmaikat, többségük inkább soha. Tudják, hogy az elhízás szerepet játszhat a cukorbetegség kialakulásában , de ezt a veszélyt nem veszik elég komolyan. A válaszadók 40 százaléka szerint egy kis súlyfelesleg még nem jár egészségügyi kockázatokkal, és ennél is többen gondolják úgy (minden második ember), hogy még esztétikus is lehet. Ennek ellenére kétharmaduk egyetért azzal, hogy a plusz kilók árthatnak az önbecsülésnek.
Nincs pénzünk az egészséges étkezésre
Tízből heten kerülik a gyorséttermeket , de nem feltétlenül prevenciós céllal. A válaszadók 58 százalékát valójában nem foglalkoztatja, hogy milyen kockázatokkal járhat a helytelen táplálkozás, azt eszik, ami jól esik nekik. A legtöbben mégis a pénztelenségre hivatkoznak: a magyarok közel kétharmada azt állítja, hogy anyagi okok miatt kell lemondania az egészséges étkezésről.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A helyzet azért nem reménytelen, hiszen a lakosság fele minden nap fogyaszt zöldséget és gyümölcsöt, és egyharmada inkább őstermelőktől szerez be alapanyagokat. Utóbbi lehetőséggel inkább az 50 év felettiek élnek.
Cigire azért telik
Az egészséges ételekre nincs pénzünk, de cigarettára azért telik: a lakosság 37 százaléka dohányzik, minden negyedik ember pedig 6 szálnál is többet szív el egy nap. A legnagyobb arányban a fiatalok (43 százalék) füstölnek, de az életkor mellett az iskolázottság is befolyásolja a rossz szokást : arányaiban közel kétszer annyi alapfokú végzettségű cigarettázik, mint diplomás.
A dohányosok több mint fele nem aggódik különösebben a következmények miatt, egyötödüket pedig teljesen hidegen hagyják az esetleges szövődmények. Ebben a kérdésben a falun élők lényegesen felelősebbek, mint a budapestiek, de kimutatható különbség van a nemek között is. Míg a férfiak negyede fittyet hány a mellékhatásokra, addig ez a felelőtlenség csupán minden tizedik nőre jellemző. A káros szenvedéllyel rendelkezők kétharmada próbál vagy próbált már leszokni, de teljesen eredménytelenül.
