Dr. Matusovits Andrea, a Budai Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a mozgás a szív-érrendszer egészségének is egyik legjelentősebb védőfaktora, azonban e téren is fontos a tudatosság. Érdemes megfogadni az alábbi tanácsokat!
Lassan a testtel!
Hogy tartós eredményeket érjünk el mozgással, és valóban életformánkká váljon, egyik legfontosabb titka a kitartás. Ne várjunk azonnali eredményeket, inkább a "lassú víz partot mos" elvet kövessük! A túl intenzív, nagyon megterhelő edzések csak kifáradást, izomlázat okoznak, és elveszik a kedvünket a másnapi folytatástól. Holott a mozgást legalább hetente 5x30 perc erejéig be kellene építenünk a mindennapokba. Akik korábban nem mozogtak, optimális 15-20 perces, alacsony-közepes intenzitású edzéssel kezdeniük, majd szép lassan érdemes emelni az időtartamot és az intenzitást. A gyaloglás is remek mozgásforma lehet, ha kellő intenzitással és kitartással végezzük.
Tartsuk szem előtt az előnyöket!
A mozgással óriási egészségnyereségre tehetünk szert. Akár fogyás a célunk, akár erősödés, mindkét eredmény elérhető fizikai aktivitás által - és természetesen megfelelően összeállított étrenddel. Ugyanakkor tisztában kell lennünk a mozgás egészségre gyakorolt hatásaival is. Kutatások bizonyítják, hogy a fizikailag aktív személyeknek fele akkora esélyük van szívbetegségekre, mint a nem sportolóknak. A mozgás csökkenti a magas vérnyomás és koleszterinszint, valamint a stroke kialakulásának esélyét is. Szintén bizonyított, hogy - többek közt - a mozgáshiány miatt zsírszerű lerakódások (plakkok) alakulhatnak ki a koszorúerek belső falában, elzárva a véráramlás útját. Ennek következtében csökken a vérellátás, nem jut elég oxigén a szívizomhoz, ami végső soron iszkémiás szívbetegségekhez (például szívelégtelenséghez, szívinfarktushoz ) vezet.
Ne költsünk feleslegesen!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Év elején, amikor sokan megpróbálnak "új életet kezdeni", könnyű beleesni a költekezés csapdájába. Egy drága edzőruha, márkás cipő, a számtalan kütyü, amellyel a sportszergyártók csábítanak, nem feltétlenül szükséges az eredményes edzéshez. A mozgás minősége és kitartásunk nem ezektől függ. Ha már rászántuk magunkat az életformaváltásra , keressünk inkább szakembert, szakembereket magunk mellé, akik segítenek megtalálni a járható utat.
"Szív-érrendszeri betegséggel élőknek különösen fontos, hogy legyen mellettük szakértő - legalább a kezdeti időszakban. Ideális esetben a páciensnek érdemes az életmódorvoslás lehetőségeit kihasználni, hiszen ez a szakirány éppen arra szolgál, hogy akár már meglévő betegségek esetén alakítson ki gyógyító hatású életmódot - egy gondos, mindenre kiterjedő felmérés után" - hangsúlyozza Matusovits doktornő.
Támogassuk meg a kitartást változatossággal!
A változatosság gyönyörködtet - a mozgásban is. Érdemes az egyes mozgásfajtákat váltogatni az unalom elkerülése végett, illetve egyes edzéseken belül is változtatni az intenzitást vagy a gyakorlatokat. A változatosság az egészségre is hat.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) iránymutatása szerint a 18-64 év közti felnőtteknek kétfajta mozgást is kellene végezniük hetente: aerob- és rezisztenciaedzést. Az aerob edzés a gyakorlatban leginkább az állóképességi edzésnek felel meg: ide tartozik minden olyan mozgástípus, amely megizzaszt, felgyorsítja a pulzust, gyorsabb légvételt eredményez. Úgy szoktunk praktikusan fogalmazni, hogy az a jó mozgásintenzitás, amely mellett izzadunk és lihegünk ugyan, de még el tudunk mondani néhány mondatot. A WHO szerint ebből kellene legalább 150 percnyit végeznünk hetente úgy, hogy egy edzés legalább 30 perces legyen. A rezisztenciaedzés, vagyis az izomerő fejlesztés a hét legalább két napján lenne ideális.
Keressünk társakat!
A csoportban végzett edzés növeli a motivációt, legyen szó akár az edzőtermek csoportos óráiról, akár közös futásról vagy kerékpározásról. Így nemcsak testi, de jelentős szellemi és szociális előnyökhöz juthatunk, és könnyebben rávesszük magunkat a mozgásra, ha tudjuk, hogy számítanak ránk a csoportban.
Rendszeresen ellenőriztessük az egészségünket!
Ha a rendszeres mozgás egészséges, akkor vajon miért van szükség mégis a hobbi- és az élsportolók rendszeres kardiológiai szűrésére? A legfőbb indok, hogy számos öröklött vagy szerzett szívbetegség sokszor nem okoz tüneteket mindaddig, amíg intenzív terhelésnek nem tesszük ki szervezetünket. Ilyen például a koszorúér-betegség, a szívizom-elfajulás, a billentyűbetegségek, a kisebb-nagyobb fejlődési rendellenességek, szívritmuszavarok , vezetési zavarok.
"A sportkardiológia lényege, hogy kiszűri és azonosítja az összes olyan tényezőt, amely sportolás közben szív-érrendszeri szempontból veszélyt jelenthet az egészségre. A szűrés során kizárjuk a felesleges vizsgálatokat, de minden olyan területet feltérképezünk, amely valóban fontos a biztonságos sportoláshoz" - ismerteti Dr. Matusovits Andrea. Hozzátette: a sportkardiológai vizsgálatot mindenképpen érdemes elvégeztetni, ha egy szívbeteg sportolni szeretne; ha nincs ismert szívbetegség, de a családban öröklődik ilyen; ha az aktivitás kapcsán csökkenő vagy stagnáló teljesítményt tapasztalunk; ha az elvárthoz képest lassabb fejlődést vagy hosszabb regenerációs időt érzékelünk. Természetesen nem szabad késlekedni a kivizsgálással olyan tünetek jelentkezésekor, mint a mellkasi panaszok, a légszomj vagy az - akár terheléstől függetlenül jelentkező - erős szívdobogás-érzés.
Forrás: Budai Kardioközpont
Legjobban: