A régi mese modern változata szerint, ha a halál bekopogtat hozzánk, hogy elvigyen magával, azt kell neki mondani: - Gyere holnap! Most nem érek rá. Megyek futni vagy kondizni. Ezt pedig a legújabb vizsgálatok szerint jó sokszor el lehet játszani.
Több mint 100 ezer ember 30 éven át tartó fizikai aktivitásának megfigyelése és orvosi adatainak elemzése alapján a kutatók megállapították, hogy azoknál az embereknél, akik betartva az ajánlásokat, hetente 150-300 perc mérsékelt, illetve 75-150 perc erőteljes testmozgást végeztek, 20-21 százalékkal, illetve 19 százalékkal alacsonyabb volt a bármilyen okból eredő halálozás kockázata. Azoknál pedig, akik az ajánlott fizikai aktivitás kettő-négyszeresét (150-600 perc/hét) teljesítették, további csökkenést figyeltek meg a halálozásban. Az erről szóló tanulmányt az Amerikai Szívtársaság vezető folyóirata, a Circulation közölte.
Jól dokumentált tény, hogy a rendszeres fizikai aktivitás összefügg a szív- és érrendszeri betegségek és a korai halálozás kockázatának csökkenésével. Az Egyesült Államokban a hivatalos orvosi ajánlás szerint a felnőtteknek hetente legalább 150-300 perc mérsékelt vagy 75-150 perc erőteljes fizikai aktivitásra van szükségük, de a kettő kombinálása még jobb. Az Amerikai Szívtársaság (AHA) pedig legalább heti 150 perc mérsékelt intenzitású aerob testmozgást vagy heti 75 perc erőteljes aerob testmozgást, esetleg a kettő kombinációját javasolja. A WHO ennél engedékenyebb: a 18 és 65 év közötti egészséges felnőttek esetében a szervezet által meghatározott cél legalább napi 30 perc mérsékelt intenzitású testmozgás a hét 5 napján, vagy legalább napi 20 perc intenzív testmozgás hetente 3 alkalommal.
Az egészséges mértéket keresték
„A fizikai aktivitásnak az egészségre gyakorolt potenciális hatása jelentős, ugyanakkor továbbra sem világos, hogy az ajánlott szinten felüli, hosszan tartó, erőteljes vagy mérsékelt intenzitású fizikai aktivitás további előnyökkel avagy káros hatásokkal jár-e a szív- és érrendszer egészségére. Önbevalláson alapuló tanulmányunk a közép- és késő felnőttkorban végzett hosszú távú fizikai aktivitás és a halálozás közötti összefüggést vizsgálta” – mondta az AHA híroldalának Dong Hoon Lee, a bostoni Harvard Egyetem Chan közegészségügyi iskolájának kutatója.
Az említett tanulmányhoz az adatokat két nagy prospektív tanulmány szolgáltatta: a kizárólag nőket vizsgáló Nurses' Health Study és a kizárólag férfiakat vizsgálati eredeményein alapuló Health Professionals Follow-up Study, amelyet 1988-2018 között végeztek. Az összes résztvevő 63 százaléka volt nő: átlagos életkoruk 66 év, átlagos testtömegindexük (BMI) 26 kg/m2 volt a 30 éves követési időszak alatt.
A testmozgással kapcsolatos adatokat az adatfelvételt megelőző egy évben a különböző fizikai tevékenységekkel töltött heti átlagos idő adta. A mérsékelt aktivitás alatt a gyaloglást, az alacsonyabb intenzitású testmozgást, a súlyzózást és a tornát értették. Az erőteljes aktivitásba a kocogás, a futás, az úszás, a kerékpározás és egyéb aerob gyakorlatok tartoztak.
Az elemzés megállapította, hogy azoknál a felnőtteknél volt a legalacsonyabb a hosszú távú halálozási kockázat, akik hetente a jelenleg ajánlott mértékletes vagy erőteljes fizikai aktivitás kétszeresét végezték.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az elemzés főbb megállapításai
• A résztvevők, akik megfeleltek az erőteljes fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásoknak, 31 százalékkal alacsonyabb kockázatot mutattak a kardiovaszkuláris betegség miatti (CVD) halálozásra, 15 százalékkal alacsonyabb kockázatot a nem-CVD halálozásra, ami összességében 19 százalékkal alacsonyabb kockázat a bármely okból bekövetkező halálozásra.
• A mérsékelt fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásoknak megfelelő résztvevőknél 22-25 százalékkal alacsonyabb volt a CVD-halálozás és 19-20 százalékkal a nem-CVD halálozás kockázata, ami összességében 20-21 százalékkal alacsonyabb kockázatot jelent a bármely okból bekövetkező halálozásra.
• Azoknál a résztvevőknél, akik a hosszú távú, erőteljes fizikai aktivitás ajánlott mennyiségének (150-300 perc/hét) kettő-négyszeresét végezték, 27-33 százalékkal volt alacsonyabb a CVD-halálozás és 19 százalékkal a nem-CVD halálozás kockázata, ami összességében 21-23 százalékkal alacsonyabb kockázatot jelent az a bármely okból bekövetkező halálozásra.
• Azoknak a résztvevőknek a körében, akik az ajánlott mérsékelt fizikai aktivitás (300-600 perc/hét) mennyiségének kettő-négyszeresét végezték, 28-38 százalékkal alacsonyabb volt a CVD-halálozás és 25-27 százalékkal a nem-CVD-halálozás kockázata, ami összességében 26-31 százalékkal alacsonyabb kockázatot jelent a bármilyen okból bekövetkező halálozásra.
Kérdőjelek azért vannak
Ezenkívül nem fedeztek fel káros kardiovaszkuláris egészségi hatásokat azoknál a felnőtteknél, akik az ajánlott minimális aktivitási szint négyszeresénél többet mozogtak. Ez nem egyezik korábbi tanulmányok eredményeivel, amelyek szerint bizonyíték van rá, hogy a hosszú távú, nagy intenzitású állóképességi edzések, például a maratonok, triatlonok és hosszú távú kerékpárversenyek növelhetik a káros kardiovaszkuláris események, beleértve a szívizomfibrózis, a koszorúér-meszesedés, a pitvarfibrilláció és a hirtelen szívhalál kockázatát.
„Tanulmányunk bizonyítékokkal szolgál arra, hogy az embereknek érdemes megfelelő mennyiségű és intenzitású fizikai aktivitást végezniük általános egészségük megőrzése érdekében. Eredményeink arra mutatnak, hogy a maximális előnyöket a közepes vagy magas szintű, mérsékelt vagy erőteljes aktivitással, illetve ezek kombinációjával lehet elérni” – összegezte Lee.
„Régóta tudjuk, hogy a mérsékelt és intenzív testmozgás csökkentheti az érelmeszesedéshez kapcsolódó szív- és érrendszeri betegségek és a halálozás kockázatát” – mondta Donna K. Arnett, az Amerikai Szívtársaság korábbi elnöke, a Kentucky Egyetem professzora. Hozzátette: a heti 300 percnél több, mérsékelt intenzitású aerob testmozgás vagy 150 percnél több, erőteljes intenzitású aerob testmozgás még tovább csökkentheti az ateroszklerotikus szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, így logikus, hogy a plusz testmozgással töltött percek a halálozás esélyét is csökkenthetik.
