Sokan mondják, hogy a fél életüket sétálással töltik. Ám attól, hogy valaki autózás vagy buszozás helyett inkább gyalog megy, ahová csak tud, még nem biztos, hogy a séta pozitív egészségügyi hatásait is kiélvezi. Az alábbiakban Annabel Streets, A sétálás 52 módja: A gyaloglás tudománya a jólétért és az örömért című könyv szerzőjének tanácsait mutatjuk be a The Guardian cikke alapján. Nézzük tehát, hogyan sétáljunk ahhoz, hogy egészségesebbek legyünk tőle.
Menjünk víz közelébe
Akár mentális, akár érzelmi, akár fizikai jólétről beszélünk, a szakértő szerint mindegyikre jótékony hatást gyakorolhat a séta, ha odafigyelünk néhány dologra. Egy tanulmány szerint például a vízesések közelében tett séták után látványosan csökken a szorongás, javul a tüdőkapacitás, valamint jelentős mértékben nő szervezetünkben az egyes antitestek szintje. Streets szerint hasonló hatást érhetünk el, ha szökőkutak közelében sétálunk.
Indítsuk vagy zárjuk sétával a napot
Azoknak, akik rosszul alszanak, a szakember azt ajánlja, hogy reggel, az ébredést követő egy órán belül tegyenek kint egy legalább 10 perces sétát. De egy késő délutáni vagy esti séta is segíthet abban, hogy kellőképpen ellazuljunk alvás előtt.
Vegyük célba az erdőket
Ahhoz, hogy csökkentsük a stressz-szintünket és nyugodtan tudjunk aludni, a legjobb, ha erdőben sétálunk. Egy tanulmány például megállapította, hogy egy fenyőerdőben tett séta hatása nagyon hasonlít az altatóéhoz.
Figyeljünk a környezet ismétlődő mintáira
Az ellazulást az is nagyban elősegíti, ha séta közben a környezet ismétlődő mintázataira (például az épületekre vagy a fákra) fókuszálunk. Ha így teszünk, akkor a városi utcákon tett séták is legalább olyan pihentetően hathatnak ránk, mint az erdei kirándulások.
Ne nyomkodjuk közben a telefonunkat
Nagyon fontos kiemelni továbbá, hogy a sétálás közbeni telefonozás, e-mail-olvasás balesetveszélyes, hiszen nem a lábunk elé figyelünk. Ráadásul így a stressz-szintünk sem tud kellő mértékben csökkenni a gyaloglás hatására.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Azonban zenét hallgatni sem szerencsés, főleg, ha forgalmas utak mellett haladunk el. A fülünkbe üvöltő zene miatt ugyanis nem halljuk az autók dudálását, a száguldó mentő szirénáját, a hátunk mögött közeledő biciklis csengetését, mások figyelmeztetéseit, de még a természet hangjait sem. Ez utóbbi azért kifejezetten nagy veszteség, mert egy tanulmány szerint a városokban élő emberek hangulatát jelentősen javíthatja, ha madárcsicsergést hallanak. A nézelődés és a kellemes látvány hatására pedig mérséklődhet szervezetünk kortizolszintje, vagyis enyhül a feszültségünk.
