"A koffein - mint a kávé pszichoaktív összetevője - olyan pozitív hatásokkal bír, mint az éberség, energikusság és hangulat javítása, ugyanakkor nem mindenki tolerálja jól. Vannak, akiknél fokozza a szorongásos tüneteket, illetve izomrángást okozhat" - írja a The Conversation oldalán megjelent közös cikkében a kanadai Anisa Morava és Matthew James Fagan, a Western University, illetve a University of British Columbia kutatója. Hozzáteszik, gyermekek és várandós nők számára jelentősen kisebb mértékű koffeinbevitelt tartanak még elfogadhatónak a hivatalos ajánlások, továbbá fontos megemlíteni, hogy a koffeinhiány kiválthat elvonási tüneteket is. Ezek közé tartozik például a fejfájás, fáradtság és ingerlékenység.
Mindezek együttesen arra mutatnak, hogy bár a koffein, illetőleg a kávé az emberek nagy hányada esetében fontos részét képezi a mindennapoknak, ugyanakkor vannak árnyoldalai. A kutatók éppen ezért arra a kérdésre szerettek volna választ találni, hogy vajon milyen egyéb alternatíva jöhet szóba, amely hasonló előnyöket tud biztosítani, de a koffein lehetséges mellékhatásai nélkül. Hipotézisük szerint a válasz talán az aerob, avagy kardióedzésben rejlik. Összefoglalóan így nevezzük azokat a mozgásformákat, amelyek elsődleges célja, hogy megemeljék a pulzust és a légzést, ezáltal elősegítve a szív- és érrendszer, illetve a tüdő egészségének megőrzését.
Mi a jobb: a mozgás vagy a koffein?
Egy kísérlet során a kutatók közvetlenül versenyeztették egymással az edzést és a koffeint, mérve, hogy a kétféle módszer miként hat a munkamemóriára. A munkamemória lényegében az a képességünk, amely átmenetileg eltárolja és kezeli a feladatmegoldáshoz szükséges információkat. Ezt használjuk, amikor például igyekszünk a boltban sétálva gyorsan felidézni, mi minden szerepel még a bevásárlólistánkon. Ahogy pedig az árcédulákat böngésszük, folyamatosan frissítjük is ezeket az információkat. Munkamemóriánk tehát állandó használatban van mindennapi életünk során, és nagyban befolyásolja, mennyire tudunk jól teljesíteni akár az iskolában vagy a munkahelyen.
A kísérlet keretében egészséges felnőttek egy csoportja egy 20 perces élénk séta után teljesített egy tesztet, ami a munkamemóriájuk teljesítményét volt hivatott felmérni. Egy másik csoport tagjai eközben szintén ezt tették, annyi különbséggel, hogy ők mozgás helyett egy kis csésze kávénak megfelelő mennyiségű koffeinnel élénkíthették fel előzetesen magukat. Az így kapott eredmények szerint mindkét megközelítés alapvetően azonos mértékben javította a munkamemóriát mind azoknál, akik egyébként rendszeresen kávéznak, mind azoknál, akik nem szoktak. Úgy tűnik tehát, hogy lehetséges kiváltani a koffeint kardiómozgással, nem is beszélve arról, hogy utóbbi a mentális teljesítőképesség fokozásán túl egyéb egészségügyi előnyöket is kínál.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatók ezután arra is kíváncsiak voltak, vajon a mozgás képes lehet-e ellensúlyozni a koffeinmegvonás miatti elvonási tüneteket. Ennek érdekében az első kísérlet koffeinfogyasztó alanyait arra kérték, 12 órán keresztül ne vegyenek magukhoz több koffeint. Ezután felmérték az esetleges panaszaikat, beleértve a fáradtságot, koncentrációs nehézséget, ingerlékenységet, motiválatlanságot és fejfájást. Egyben ismét felmérték a résztvevők munkamemóriáját, ám úgy találták, hogy a megvonás arra nem volt kihatással. Miután az alanyok teljesítettek egy 20 perces élénk sétát, a tüneteik mérhetően enyhültek, különös tekintettel a fáradtságra és a depresszív hangulatra. Munkamemóriájuk ugyanakkor nem változott érdemben, bár azt ugye maga a koffeinmegvonás sem érintette.
Hogyan élénkít a fizikai aktivitás?
A kísérleti eredmények arra utalnak tehát, hogy a mérsékelt és rövid időtartamú kardióedzés méltó alternatívája lehet a kávézásnak, amennyiben az élénkítésről van szó. Mindazonáltal egyelőre sok kérdés tisztázatlan még a tekintetben, hogy miként fejti ki pozitív hatását. Korábbi kutatások arra engednek következtetni, hogy mindebben egyaránt szerepe lehet a mozgás hatására felpezsdülő agyi véráramlásnak, az úgynevezett neurotrófikus faktorok (amelyek leegyszerűsítve olyanok, mint az agysejtek táplálékai) kibocsátásának és olyan hormonok kibocsátásának, mint a dopamin vagy az adrenalin .
"Ezek a felfedezések igen biztatóak, hiszen arra utalnak, egy olyan egyszerű dolog is, mint egy élénk séta ebédszünetben, segíthet leküzdeni a délután fellépő kimerültséget, energia-visszaesést. Hova tovább, a gyors kardióedzések kiváló alternatívát kínálnak mindazok számára, akik valamilyen okból szeretnék elkerülni a kávéfogyasztást" - hangsúlyozták a kanadai kutatók.
