A nyeregízületi (carpometacarpalis, CMC) artrózis miatt végzett sebészi beavatkozások a leggyakoribb kézsebészeti műtétek közé tartoznak. A kézbetegség igen elterjedtnek számít. Nőknél jóval gyakoribb, mint férfiaknál, és általában 40 év fölött kezdődik. Anatómiai, illetve hormonális tényezők mellett főleg a túlterhelés lehet a kiváltó oka – írja pénteki közleményében a Semmelweis Egyetem. A konzervatív terápián túl a klasszikus műtéti megoldás, amelyet a Rehabilitációs Klinikán is nagy számban végeznek, az úgynevezett interpozíciós-szuszpenziós arthroplasztika. Ez egy bevált, költséghatékony eljárás. Nem hordoz implantációs kockázatot, de hosszú a rehabilitáció, továbbá csökkent mozgástartománnyal, szorítóerővel, kulcsfogással járhat.
A harmadik generációs CMC-protézisek beültetése ezzel szemben gyorsabb felépüléssel, természetesebb ízületi mozgással és jobb hosszú távú eredménnyel kecsegtet, különösen fiatalabb, aktív betegek számára. Az implantátum, amelyet a hüvelykujj CMC-ízületének pótlására terveztek, elsősorban a porckopás vagy súlyos ízületi degeneráció kezelésére alkalmas. Célja az adott funkció helyreállítása, a fájdalom csökkentése és a hosszú távú tartósság biztosítása.
Az új implantátum előnyei és hátrányai
A protézis a csípőprotetikából átvett „dual-mobility” felépítése révén kiküszöbölte a korábbi típusok kisebb stabilitásából adódó nagyobb ficamodási hajlamát, és 95-97 százalék fölé emelte a tartós jó eredményeket. Anatómiai kialakításának köszönhetően utánozza a hüvelykujj CMC-ízület természetes mozgását, elősegítve a stabilitást és a mozgástartományt, miközben minimalizálja a kopást. Biokompatibilis anyagokból készül, könnyen beültethető, valamint biztosítja a környező csontokkal és szövetekkel való integrációt, továbbá csökkenti a hagyományos csonteltávolítás vagy ízületfúzió szükségességét. Összességében így gyorsabb gyógyulást és jobb kézfunkciót kínál a betegeknek.
Az újgenerációs implantátum beültetésének hátránya ugyanakkor a magasabb költség és az implantátumspecifikus szövődmények (például lazulás, kopás) kockázata, valamint a precízebb műtéti technika szükségessége és a hosszabb betanulás. Egyelőre alacsony számban végzik ezt a típusú beavatkozást az országban, részben a finanszírozási nehézség – a NEAK jelenleg csak részben támogatja, egyedi méltányossággal vagy térítéses alapon finanszírozható a műtét –, részben a bonyolult műtéti technika és a hosszú betanulás és amiatt, hogy a hazai disztribútor csak két éve működik.
Alig egy évtizedes technika
Az első harmadik generációs hüvelykujj nyeregízületi protézist 2014 júliusában Monacóban ültették be, az eljárás azóta világszerte elterjedt. Az újgenerációs eszközt Magyarországon 2023-ban az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórházban alkalmazták először. A Semmelweis Egyetemen 2024 decemberében történt az első ilyen protézisbeültetés a Rehabilitációs Klinika Ortopéd Sebészeti Osztályán. A beteg a műtét utáni napon szövődménymentesen és lényeges panaszok nélkül távozott- Már aznap elkezdte az operált kéz tornáját, rögzítésre nem volt szükség. Négy hét további rehabilitáció vár rá.
Az eljárás mint rekonstrukciós műtét sokat segíthet a Rehabilitációs Klinika stroke vagy részleges nyaki gerincvelő-sérülés mellett rehabilitált aktív betegeinek is. Ők fokozottan terhelik a támaszkodó felső végtagot, kezet a járókeret, rollátor használatakor, vagy a kerekesszék hajtásakor, így gyakrabban fordul elő esetükben a váll és a kéz ízületeinek kopása, destrukciója, ami korszerű ellátást tesz szükségessé az életminőség, munkaképesség megőrzése érdekében. Az interpozíciós-szuszpenziós arthroplasztika után csak három hónappal kezdhető meg a terhelés és hat hónapig vannak panaszok. Ezzel szemben a protézis azonnali mozgathatósága, négy hét után teljes terhelhetősége ebben a betegcsoportban is komoly előny jelent.