A számítógépek előtt dolgozók, telefonos ügyfélszolgálatosok vagy éppen sofőrök aránya 39 százalék a 2017-es adatok szerint, míg a könnyű fizikai munkát végzők, például autószerelők, ápolók és árufeltöltők aránya 30 százalék. Az összes munkavállaló pontosan egyötödét tették ki az állómunkára alkalmazottak, mint a tanárok vagy a bolti eladók. A nehéz fizikai munkát végzők, így a rakodómunkások és útépítők aránya pedig 12 százalék.
Ezek az uniós átlagok, amelyektől azonban az egyes tagállamok esetenként nagyban eltérnek. A legtöbben Hollandiában (55 százalék), Németországban (54 százalék) és Luxemburgban (52 százalék) töltik ülve a munkaidejüket, míg az állómunkát végzők aránya Spanyolországban (43 százalék) és Romániában (36 százalék) a legmagasabb. A nehéz fizikai munkák Görögországban (22 százalék) és Lengyelországban (16 százalékban) a legelterjedtebbek.
Ami a hazai helyzetet illeti, Magyarországon a dolgozók harmada ülőmunkát, 14,6 százaléka állómunkát, 36,1 százaléka pedig könnyű fizikai munkát végez. A nagy fizikai megterhelést jelentő állások a betöltött munkahelyek 15,9 százalékát teszik ki itthon.
Az ülő életmód veszélyei
Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül a fizikai aktivitás hiánya. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavaly őszi jelentése szerint a világ népességének hozzávetőleg negyede, körülbelül 1,4 milliárd ember nem mozog eleget a mindennapokban. Habár ez csekély javulást jelent a 2001-es adatokhoz képest, a nyugati országokban romlottak a mutatók az ezredforduló óta. A WHO megjegyezte a riportban, hogy a mozgásszegény életmódot az egyre inkább elterjedő ülőmunka és ülve végezhető hobbitevékenységek, valamint az autós közlekedés is erősíti. Miközben pedig az üléshez többnyire a pihenést és a kényelmet párosítja a köztudat, ennek a komfortnak súlyos ára van.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) égisze alatt működő MedlinePlus összefoglalója szerint az inaktív életmód számos módon kihat az egészségünkre. Mozgás hiányában kevesebb kalóriát éget el szervezetünk, ami elősegíti a súlyfelesleg kialakulását. Ha nem használjuk, gyengülnek az izmaink, akárcsak az állóképességünk, és csökken a csontjaink sűrűsége. Egyaránt zavarok léphetnek fel a hormonháztartásban és az anyagcserében, pontosabban a szénhidrátok lebontása terén, továbbá gyengülhet az immunrendszerünk és a vérkeringésünk is. Végeredményben olyan kórképek veszélyével kell számolni, mint az elhízás, szív- és érrendszeri betegségek - beleértve a magas vérnyomást, az iszkémiás szívbetegségeket és a stroke-ot is -, a 2-es típusú cukorbetegség, a csontritkulás , egyes rosszindulatú daganatos kórképek, illetve a depresszió és a szorongás.
Mit tehetünk a munkahelyen?
A közlekedés vagy éppen a szabadidő eltöltése során egy kis tudatossággal és elszántsággal könnyen mozgást csempészhetünk a mindennapi rutinunkba, munkavégzés közben viszont szigorúbb szabályok kötnek minket. Ez azonban nem jelenti, hogy néhány apró trükk segítségével ne tehetnénk egészségesebbé a munkahelyünkön töltött órákat. Lássuk tehát, milyen megoldási lehetőségek kínálkoznak:
- Óránként legalább egyszer álljunk fel a székünkből, és sétáljunk egy keveset!
- Telefonálás közben mindenképpen keljünk fel a helyünkről, hiszen a mobil- és vezeték nélküli telefonoknak hála ezek a beszélgetések már régóta nem helyhez kötöttek!
- Érdemes megérdeklődni a munkáltatónknál, hogy kérhetünk-e álló munkavégzésre alkalmas asztalt a munkaállomásunkra.
- Emeletes épület esetén válasszuk minden esetben a lépcsőzést a liftek helyett.
- Szüneteinket és ebédidőnket használjuk fel arra, hogy sétáljunk egy kicsit az udvaron vagy az épület körül a szabadban!
- Amennyiben valamelyik irodai kollégánkkal kell egyeztetnünk, e-mailek és chatüzenetek helyett sétáljunk oda hozzá személyesen!
- Amikor pedig csak megoldható, szervezzünk inkább sétáló meetingeket munkatársainkkal ahelyett, hogy egy konferenciateremben ülnénk össze.
Ez is érdekelhet
Forrás: ec.europa.eu ; medlineplus.gov
