A mozgásnak számos előnye van, nemcsak a testünket formálhatjuk és tarthatjuk egészségesen a segítségével, de a szellemünknek is jót tehetünk vele. A sport ugyanis javítja a memóriát, a kognitív és a problémamegoldási képességeinket, hatékonyabbak lehetünk a döntéshozatalban és a szervezésben is. Az előnyöket rövid és hosszú távon is érezhetjük (igaz, a nagyon extrém fizikai megterhelés mentális kifáradást is okozhat).
A testmozgás kreativitást növelő hatásairól ezt megelőzően csak anekdotális feljegyzések voltak, például írók, művészek számoltak be arról, hogy a legjobb ötleteik séta vagy sportolás közben jutottak az eszükbe.
Minden önkéntes esetében jelentősen nőtt a kreativitás mértéke azokban a percekben, amikor sétálhattak. Például abban a feladatban, melyben hétköznapi tárgyaknak kellett új funkciót találni, mintegy hatvan százalékkal javult a teljesítményük.
Dr. Oppezzo és társai arra is kíváncsiak voltak, a mozgás kedvező hatása hosszabb ideig is megmarad-e. Ehhez nem a sétálás közben kellett új dolgokat kitalálniuk a kísérletben részt vevő egyetemistáknak, hanem valamivel az után. Az eredmények hasonlóan meggyőzőek voltak, mint a vizsgálat első felében.
A kísérlet utolsó részében azt vizsgálták meg, hogy vajon a szabadban való sétálás tovább javíthatja-e a kreativitást. Azonban kiderült, hogy a szabadban való séta és a futógépen való edzés közel ugyanolyan hatékony, a két mozgásforma között nincs jelentős különbség. „Tehát nem a környezetváltozáson van a hangsúly, hanem a mozgáson” – foglalta össze az eredményeket dr. Oppezzo. „A séta javítja a hangulatunkat, ezért is lehet, hogy kreatívabbak leszünk a mozgásnak köszönhetően.” A kutatás eredményeiről a The Journal of Experimental Psychology: Learning, Memory, Cognition című szaklapban számoltak be.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
