Az eddig is köztudott volt, hogy a rendszeres sétának számos jótékony hatása van, melyek mentális és fizikai állapotunkat is pozitívan befolyásolják. Sokan viszont ódzkodnak tőle, mert unalmasnak, időigényesnek vagy éppen haszontalannak tartják. Számukra különösen jó hír lehet, amiről kutatók nemrégiben beszámoltak: hogy az étkezések utáni rövid – akár két perces –, könnyű séta is érdemben hozzájárulhat egészségünk megőrzéséhez. Már ennyi testmozgás is segíti az emésztést, a vércukorszint csökkenését, valamint a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát is mérsékli - írja a Healthline. Nem mindegy azonban, hogy mikor sétálunk.
Hogyan jön ki a két perc?
Az írországi Limericki Egyetem kutatói hét, témában végzett tanulmány eredményeit összegezték, és arra jutottak, hogy egészségügyi szempontból az étkezések utáni 60-90 perc a legideálisabb a sétára, ugyanis jellemzően ekkor a legmagasabb a vércukorszint. (Vagyis nem érdemes rögtön evés után felugrani az asztaltól, abban bízva, hogy két perc szobában sétálgatással letudjuk az egészségmegőrzést.)
Az átfogó vizsgálatba bevont résztvevőket egy álló és egy sétáló csoportba sorolták. Mindkettő tagjainak naponta 20-30 percenként aktivizálni kellett magukat 2-5 percig. A kutatók megállapították, hogy már néhány percnyi könnyű, lassú séta is elég volt ahhoz, hogy a résztvevők vércukorszintje érdemben csökkenjen. Az eredményekből az is kiderült, hogy a elhízott emberek vércukorszintjét már az is pozitívan befolyásolta, ha étkezés után álltak, ahelyett, hogy leültek volna. Ez azonban az inzulin- vagy a vérnyomásértékekre már nem gyakorolt említésre méltó hatást. A vizsgálatnak – ahogy azt több szakember is felvetette – számos korlátja volt, de arra mindenképpen alkalmas, hogy megerősítse: az étkezések utáni séta előnyös lehet a magas vérnyomásban vagy a cukorbetegségben szenvedők számára.
Miért éppen a gyaloglás?
"A glükóz étkezés után kerül a véráramba, és egészséges embereknél a vércukorszint kis mértékű megugrását eredményezi. Bár ez nem abnormális, a kiegyensúlyozott vércukorszint fenntartása különösen fontos a cukorbetegség megelőzése szempontjából, kialakult diabétesz esetén pedig az eredményes kezeléshez" - nyilatkozta a Healthline-nak Haley Perlus edző, sportpszichológiai szakértő. A gyaloglással végzett fizikai munka során az izmok felszívják a véráramban keringő felesleges glükózt. A séta emellett serkenti a vér áramlását, ami létfontosságú az izmok és a keringési rendszer számára - tette hozzá. De az sem elhanyagolható szempont, hogy szerotonintermelésre ösztönzi a központi idegrendszer neuronjait és a gyomor- és bél rendszer bizonyos sejtjeit, hozzájárulva egyebek mellett a testhőmérséklet, az étvágy, az alvás, valamint a hangulat szabályozásához, és a kognitív képességek megfelelő működéséhez.
A tartósan fennálló, pozitív egészségügyi hatások eléréséhez azonban a szakemberek szerint rendszeres testmozgásra van szükség: arra, hogy a gyaloglást, mint mozgásformát beiktassuk életmódunkba és tudatosan szánjuk rá az időt akkor is, ha fáradtak vagyunk, vagy ha egy pörgős nap végén már nincs kedvünk kilépni a lakásból.
Ez is érdekelhet
Így tehetjük vonzóvá a sétát
Szakértők szerint mielőtt a sétát beillesztjük a napi rutinunkba, fontos, hogy tisztában legyünk fizikai korlátainkkal: mennyit bírunk egy szuszra, sérülés nélkül megtenni, és ehhez, valamint aktuális egészségi állapotunkhoz alkalmazkodva fokozatosan növeljük a mennyiséget. Aki attól tart, hogy a gyaloglás közben unatkozni fog, feldobhatja azt zenehallgatással, hangoskönyv-hallgatással vagy akár meditációval is. Baráti társaságban is gyorsan megy az idő, séta közben ráadásul lehetőség van a mélyebb, tartalmasabb beszélgetésekre is. Ha elfoglaltságaink miatt éppen nincs időnk rá, hogy elmenjünk sétálni, az is megteszi, ha a napi tevékenységek elvégzése során tudatosan törekszünk rá, hogy minél jobban átmozgassuk testünket. Például lift helyett a lépcsőt választjuk, egy-két megállónyi távolságot gyalog teszünk meg, telefonálás közben is sétálunk, ülőmunka közben pedig óránként 5-10 percre felállunk és megmozgatjuk elgémberedett izmainkat, vagy teszünk egy kört a szabadban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
