A Canadian Institute for Advanced Research (CAAR) kutatói új tanulmányukban most azt állítják, hogy mindez fordítva is igaz: ha emberek szomorú vagy boldog járásmódot imitálnak, az ráhatással van hangulatukra is. Azok például, akiknek szomorúbban kellett sétálni, kevesebb karmozgatással, előrehajló vállakkal, rosszabb hangulatról számolta be, mint azok, akik jókedvűen kellett hogy sétáljanak. A kutatás a szaklapban jelent meg.
Prof. Nikolaus Troje, a CAAR kutatója szerint nem meglepő az, hogy hangulatunk ráhatással van járásmódunkra, a vizsgálat azt nézte, hogy mozgásunk javít-e hangulatunkon . A tesztalanyokat futópadra állították, ahol járásukat és testtartásukat figyelték: egy eléjük felállított képernyőn pedig balra vagy jobbra mutató nyilat láttak attól függően, hogy járásstílusuk szomorúbb vagy boldogabb volt-e: ugyanakkor nem tudták, hogy a nyíl mit jelent.
A jelentésre akkor kezdtek rájönni, amikor a kísérlet következő fázisában a kutatók azt kérték tőlük, hogy próbálják meg a nyilat inkább balra vagy inkább jobbra mozgatni. Prof. Troje szerint "elég gyorsan rájöttek arra, hogy hogyan kell járniuk ahhoz, hogy a nyíl a szükséges irányba mutasson".
Ezek után a tesztalanyoknak le kellett írniuk annyi szót, amennyire csak emlékeztek egy olyan listáról, amelyket a kísérlet előtt mutattak nekik. Akik szomorúbban szétáltak, sokkal több negatív szóra emlékeztek, mint azok, akik boldogabban tették ugyanezt. A különbség a kutatók számára azt jelenti: a szomorú mozgás szomorú hangulatot is eredményez.
A rossz testtartással kapcsolatban új kutatást publikáltak új-zélandi kutatók is, akik rámutatnak: a görnyedéshez hozzászokott emberek sokkal bezárkózottabbak lesznek, több negatív szót használnak: ezzel ellentétben akik kihúzzák magukat, jobb hangulatról, kisebb félelemérzetről, nagyobb önbecsülésről, jobb szexuális életről számoltak be.