Egy idős nők körében végzett kutatás szerint már az említett lépésmennyiség nem egészen fele is számottevő kockázatcsökkenést eredményez a korai elhalálozás tekintetében. "Ha csak egy keveset mozgunk, máris jobban fogjuk érezni magunkat. Egyáltalán nem kell megijedni, ha nem érjük el a napi tízezer lépést" - hangsúlyozta dr. I-Min Lee, a Harvard Egyetem orvosi karának professzora, a bostoni Brigham and Women's kórház epidemiológusa, a tanulmány egyik szerzője.
A kutatók összesen mintegy 17 ezer 62 és 101 éves kor közötti női résztvevőt követtek nyomon négy éven keresztül. Ez idő alatt mindegyiküket megkérték, hogy viseljenek legalább hét egymást követő napon keresztül egy lépésszámlálót, ami a megtett lépésmennyiséget és a sebességet egyaránt mérte. Ezen felül az étrendjükről, életmódbeli szokásaikról és betegségelőzményeikről is gyűjtöttek adatokat. A négy év alatt végül 504 résztvevő hunyt el.
A rendelkezésre álló információk tükrében a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a napi lépésszám szoros összefüggésben állt az elhalálozás kockázatával. Azon nők körében, akik mindennap megtettek mintegy 4400 lépést, 41 százalékkal alacsonyabbnak bizonyult a rizikó a legkevésbé aktív alanyokhoz képest, akiknél csupán 2700 lépést mértek naponta. Innen egyre csökkenő mértékben ugyan, de a veszély még tovább enyhült a lépésszám növekedésével, egészen körülbelül 7500 lépésig, ami felett már nem járt lényegi előnnyel a nagyobb aktivitás. Egyszerűbben mondva a korai halál kockázata az idős nők körében már napi 4400 lépéssel is jelentősen csökkent, 7500-nál pedig e szempontból nem volt értelme többet lépniük.
Ugyancsak fontos felfedezés, hogy az eredmények szerint a sebesség nem nyomott sokat a latban, nem kell tehát rohanni sem ahhoz, hogy a mozgás egészségügyi előnyei érvényesülni tudjanak. "Ami igazán számít, az a lépések száma" - szögezte le dr. Lee, aki szerint napi 4-5 ezer lépést már egy elfogadható sztenderdnek tekinthetünk szinten bármilyen korban. Ezzel együtt érdemes leszögezni, hogy a kutatás kifejezetten idős nők körében zajlott, így a megállapításai sem feltétlenül érvényesek mindenkire. Mindenesetre egyre több tudományos eredmény utal arra, hogy az olyan alacsony megterheléssel járó mozgásformák is előnyösen hatnak az egészségre, mint a séta, a takarítás vagy a kertészkedés , ráadásul igen motiváló, ha tudjuk, hogy már kevés aktivitással is sokat tehetünk önmagunkért.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Forrás: time.com
