Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos a sportsérülések helyes kezelésére és a sporthoz való visszatérés fázisaira hívta fel a figyelmet.
A hosszú távú célokat vegyük figyelembe!
"Különösen a hobbisportolókat fenyegeti az a veszély, hogy pánikba esnek egy-egy sérülés miatt, és úgy érzik, hogy a kényszerű pihenőtől kárba vész minden korábbi erőfeszítésük. Nyilván a profik sem szeretik ezeket a helyzeteket, de ők jobb eséllyel belátják, hogy a túl korai visszatéréssel éppen a fejlődésüket veszélyeztetik. Minden sportolónak fontos egy lépéssel hátralépni és belátni, hogy hosszú távon azzal teszi a legjobbat magának, ha szakemberek segítségével bejárja a rehabilitáció fontos állomásait" - hangsúlyozza dr. Páll Zoltán.
Fogadjuk el a sérülést!
Bizonyos edzésmennyiség mellett a sérülés benne van a pakliban, ezért előfordulhat, hogy úgy kezeli a sportoló, mint a fejlődés velejáróját, és fájdalom mellett is folytatja a korábbi munkát. Holott fontos belátni, hogy az ízületek és az izmok hosszú távú egészsége, integritása sokkal fontosabb a fejlődés szempontjából, mint a pillanatnyi eredmények fenntartása. Lehet, hogy a regeneráció során történik bizonyos izomtömegvesztés, erőcsökkenés, de szakszerű vezetéssel ezeket a veszteségeket gyorsan be lehet pótolni, és folytatni lehet a megkezdett utat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Vegyük komolyan a rehabilitációt!
Néhány sportoló nem veszi elég komolyan a sportorvos, gyógytornász, mozgásterapeuta által javasolt rehabilitációt, holott ez a leghatékonyabb módja a felépülésnek. Nemcsak a sérült testrész flexibilitása és a mobilitása javítható így, de az ismétlődő sérülés rizikója is csökkenthető. A szakszerű rehabilitáció segít megőrizni az izomerőt, a sérülés helyén kialakuló hegszövetet - amely gyakran feszessé és következményesen sérülékennyé teszi a sérült területet - pedig nyújtó és erősítő gyakorlatokkal teszi biztonságosabbá.
Ne fogyókúrázzunk a felépülés időszakában!
Akadnak néhányan, akik a rehabilitáció viszonylag passzív időszakában erősen redukálják a kalóriabevitelüket, nehogy felszedjenek néhány kilót vagy növekedjen a testzsír-százalékuk. Holott a testnek a felépüléshez is szüksége van tápanyagra, hiszen e nélkül még jelentősebb lesz az izomerőveszteség. Mindezek tudatában legfeljebb 10-20%-os kalóriacsökkentést ajánlott bevezetniük azoknak, akiknek fontos tartaniuk a súlyukat. Különösen érdemes odafigyelni az egyszeresen telítetlen és az omega-3 zsírsavak bevitelére, amelyek nemcsak a szív-érrendszer egészsége miatt fontosak, de az omega-3 a sportterhelés káros hatásait is képes csökkenteni. A fehérjebevitel az izomtömeg fenntartása miatt fontos, az energiaszint pedig bizonyos mennyiségű szénhidrát bevitelével tartható fenn. Rehabilitáció során - és edzésidőszakban is - komoly segítséget jelenthet a sportdietetikus iránymutatása.
Eddzünk másképp!
Valamilyen sportsérülés még nem zárja ki más izomcsoportok edzését - amennyiben a sportorvos nem javasolja a teljes pihenést. Mindenképpen egyeztetést igényel a szakemberekkel, milyen jellegű mozgás fér bele a rehabilitációba, de akár még egy törött láb esetén is megoldható a másik láb edzése (például féllábas guggolásokkal) - vagy akár a felsőtesté. Mindezek mellett természetesen nem hangsúlyozható eléggé a személyre szabott gyógytorna szerepe.
Fokozatosan térjünk vissza!
Természetesen frusztráló lehet egy sportolónak, ha napokig, hetekig "csak" rehabilitálódik. sokan már alig várják a rendes edzésmunkát, de fontos a türelmes, kis lépésekkel végzett visszatérés. Ellenkező esetben szinte biztosra vehető egy másik sérülés vagy éppen a nem teljesen meggyógyult testrész újabb károsodása. A sportorvos javaslata alapján az edző segít, hogy felépülhessen egy biztonságos, visszaépítő edzésterv. Akinek nincs edzője, ebben az időszakban érdemes mozgásterapeuta, gyógytornász segítségét igénybe vennie.
Csökkentsük a kockázatot!
Ez is érdekelhet
"A sportsérülések terápiájában a rizikófaktorok kiküszöbölésére is koncentrálni kell. Ilyen például a túledzettség, a szorongás, az anatómiai rendellenességek, az alvászavar, a nem megfelelő edzésmódszer és akár sportszer" - ismerteti dr. Páll Zoltán. "A kezelések megválasztásakor is körültekintően kell eljárni, akár kombinációkat alkalmazni. A konzervatív kezelések között alkalmazható gyógyszeres kezelés (pl. fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők) és strukturális kezelés (pl. a porcmátrix alkotó elemeinek adagolása, többek közt hialuronsav-injekcióval, orvosi kollagéninjekcióval) is."
Legjobban: