Az endometriózis egy nőgyógyászati betegség, amelynek során az endometrium, azaz a méh nyálkahártyasejtjei a szerven kívül, elsősorban a petefészkek és a kismedencei hashártya különböző részein is megjelennek. Ott aztán steril gyulladást és összenövéseket válthatnak ki, továbbá ugyanúgy viselkednek a menstruáció idején, mint a normál méhnyálkahártyasejtek. Mindennek legjellemzőbb tünete a ciklikusan jelentkező, hosszú távon egyre súlyosbodó, akár elviselhetetlenné fokozódó fájdalom. Emellett az endometriózis szövődményként meddőséget is okozhat. Mindezeken felül ráadásul mára ismert az is, hogy az átlagosan minden tizedik nőt érintő betegség összefüggésbe hozható a petefészekrák megnövekedett kockázatával. Egy, a JAMA című folyóiratban most megjelent tanulmány pedig számszerűsíteni is tudta a veszély mértékét.
Jelentősen növeli a rákkockázatot
Mint arról a CNN beszámol, a tanulmányt jegyző kutatócsoport közel félmillió nő egészségügyi adatait elemezte a 18-55 éves korosztályban Utah államból. Ennek során összevetették az endometriózisra vonatkozó diagnózisokat az állami rákregiszter petefészekrákos megbetegedésekre vonatkozó mutatóival 1992 és 2019 között. Így jutottak arra a felismerésre, hogy az endometriózissal diagnosztizált nők körében átlagosan 4,2-szer gyakrabban fordult elő petefészekrák, mint azoknál, akiknél nem állt fenn az előbbi betegség. Itt persze érdemes némi különbségtételt tenni. Az 1-es típusú petefészekrák esetében ugyanis – amelynek kórlefolyása jellemzően lassabb – 7,5-szeres, míg az agresszívabb 2-es típusú petefészekrák kapcsán 2,7-szeres kockázatnövekedést állapított meg a vizsgálat.
Szintén nagy súllyal esik latba az endometriózis megjelenési formája. Mélyen infiltráló endometriózisnak nevezik a hashártya szintje alatt több mint 5 milliméter mélységig terjedő endometriózist. Emellett csokoládécisztaként is ismert, ha a méhnyálkahártyasejtek a petefészkekben jelennek meg ciszta, úgynevezett endiometrióma kialakulásához vezetve. Az ezek valamelyikével vagy mindkettővel diagnosztizált nők körében a petefészekrák kockázata 9,66-szor bizonyult magasabbnak, összehasonlítva az endometriózis által nem érintett nőkkel.
A kutatókat is sokkolták az eredmények
Bármennyire is rémisztőek azonban ezek a számok, a kutatócsoport szerint fontos megfelelő kontextusban értelmezni azokat. Az Egyesült Államokban a nők hozzávetőleg 1,1 százalékát diagnosztizálják petefészekrákkal életük során, így tehát egy viszonylag ritka megbetegedésről van szó. Minderre tekintettel pedig a kutatók által az endometriózis kapcsán kimutatott kockázatnövekedés legfeljebb 10-20-szal több esetet jelent az érintett csoportban minden 10 ezer nő között. „Egyelőre semmilyen változtatást nem javaslunk a klinikai ellátásban és szakmai ajánlásokban. A petefészekrák megelőzésének legjobb eszköze továbbra is a testmozgásra, a dohányzás elhagyására és az alkoholfogyasztás mérséklésére történő ösztönzés” – fogalmazott Karen Schliep, a tanulmány utolsó szerzője, a Utahi Egyetem orvostudományi karának docense.
Hozzátette azonban, hogy a kockázatnövekedés mértéke magát a kutatócsoportot is sokkolta. Dr. Michael McHale, a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i kampusza kutatója pedig arról ír a tanulmányhoz mellékelt szerkesztői hozzászólásában, hogy az adatok rávilágítanak, mennyire fontos, hogy kezelőorvosuk konzultáljon a kockázatokról a mélyen infiltráló endometriózissal vagy csokoládécisztával küzdő nőkkel. Szerinte azon érintett nőknél, akik már nem terveznek gyermeket vállalni, vagy valamilyen alternatív gyermekvállalási módszer is elérhető számukra, érdemes megfontolni egy kiterjedt műtéti beavatkozást a petefészekrák megelőzésére.
Ez is érdekelhet
Az új tanulmány nem tárt fel ok-okozati kapcsolatot az endometriózis és a petefészekrák között. A CNN által megkérdezett szakértők szerint a megnövekedett kockázat hátterében egyaránt meghúzódhatnak genetikai tényezők, az endometriózis esetében gyakran megfigyelhető gyulladás, valamint akár hormonális hatások is. Ezzel együtt a téma további kutatásokat igényel.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
