A gyermekvállalási időpont kitolásának számos magyarázata lehet, azonban biológiai tény, hogy a kor előrehaladtával a nők fogamzóképessége csökken. Arról, hogy ebben az életszakaszban maga a teherbeesés, valamint a terhesség milyen kihívásokkal, esetleg veszélyekkel járhat, és hogy mit tehetünk a siker érdekében, dr. Tidrenczel Zsolt, a Czeizel Intézet szakmai igazgatója beszélt részletesen.
Esélyek 40 felett
Az elmúlt évtizedekben a gyermekvállalás átlagéletkora jelentősen megemelkedett, az 1990-es évek óta például Magyarországon több mint háromszorosára nőtt a 40 év felett gyermeket vállaló anyák száma. Lehetőség szerint viszont nem érdemes túl sokáig húzni családalapítást, mivel ahogy idősödik a szervezet, nemcsak a teherbeesés, hanem az egészséges gyermek világrahozatalának esélye is csökken. „Amíg van ciklus és megtermékenyítésre alkalmas petesejt, addig lehetséges a terhesség, azonban 40 év felett van egy nagyobb ugrás, amikortól egyre kevesebb petesejt érik meg és gyakoribbak a peteérés nélküli ciklusok is. A spontán fogantatás esélye ekkorra havonta nagyjából 5 százalékra esik, a kockázatok növekedése pedig jelentősen felgyorsul. Míg a baba elvesztésének kockázata 30 éves korban 11 százalék körül ingadozik, addig 40 éves korra ez az arány 30 százalékra emelkedik” – hívta fel a figyelmet a nőgyógyász.
Ha mégis 40 felett szeretnénk gyermeket
A tudatos gyerektervezésnek kiemelt szerepe van. Sokat számít például, ha a leendő kismama már a fogantatás előtt kivizsgáltatja magát és konzultál egy szakorvossal. Emellett fontos, hogy a lehető legegészségesebben éljen, és az ilyenkor szokásos belgyógyászati vizsgálatok (labor, nőgyógyászat, ultrahang, hormon, pajzsmirigy, vérnyomás) elvégzésén túl megfelelő testsúllyal rendelkezzen, eleget mozogjon, valamint kerülje az alkoholt és a dohányzást.
„Ilyen esetben arra törekszünk, hogy a lehető legideálisabb feltételekkel induljon a terhesség. Ellenőrizzük azokat a betegségeket, amelyek az életkor előrehaladtával gyakrabban fordulnak elő, ilyenek például a magas vérnyomás, a cukorbetegség, vagy a trombóziskockázat megnövekedése. A különböző hormonvizsgálatok alapján pedig felmérjük, hogy mennyi az esélye a spontán teherbeesésnek. Míg 35 év alatt javasoljuk kivárni az egy évet, és csak utána elvégezni a különböző termékenységi vizsgálatokat, addig 40 év felett, az idő szorítása miatt minél hamarabb érdemes feltérképezni a helyzetet” – vélekedett Tidrenczel Zsolt.
A különböző mesterséges megtermékenyítési eljárások fejlődésének köszönhetően ma már számos asszisztált reprodukciós technika, például az IVF (lombikprogram) is segíti a gyermekre vágyó párokat, amelyeket a 35 év körüli nők körében is egyre többen kénytelenek igénybe venni. „Az államilag támogatott lombikprogram 45-46 éves korig vehető igénybe. Utána már annyira alacsony a sikeres megtermékenyítés esélye, hogy saját petesejttel nincsen értelme próbálkozni. Külföldön végeznek még beültetést donorpetesejttel, amelyet a férj spermájával termékenyítenek meg, ez jelentősen javítja az esélyeket, azonban ezt Magyarországon a törvény nem teszi lehetővé” – ismertette a szakember.
Milyen kockázatokkal járhat maga a terhesség?
Egy 40 éves kor feletti kismama esetén a szakmai protokoll szerint már eleve veszélyeztetett terhességről beszélnek az orvosok. Az életkorból adódóan magasabb arányban fordul elő terhességi cukorbetegség vagy magas vérnyomás, és a vérzéses kockázatok is megnövekednek. Gyakrabban fordul elő vetélés és koraszülés, több baba születik alacsony testsúllyal, a császármetszés valószínűsége pedig a háromszorosára emelkedik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A belgyógyászati faktorok mellett a veleszületett rendellenességek kockázata is növekszik. 40 év felett szép lassan elindul a hormonváltozás, elkezdenek fogyni a petesejtek, és a megmaradók minősége sem olyan, mint addig: egyre több a hibás petesejt. Az ebből származó kromoszóma-rendellenességek különböző genetikai betegségeket okozhatnak, ezek közül a legismertebb a Down-szindróma. Egy sejt 23 pár kromoszómát tartalmaz, amelyek osztódási zavara általánosságban összefügg az életkorral és több mint százféle rendellenességet okozhat.
Hogyan kezelhetőek ezek a kockázatok?
„Jó esetben a belgyógyászati kockázatok már a fogantatás előtt, a terhesség tervezése során kiderülnek, és a terhesgondozás alatt, rendszeres felügyelet mellett kordában tarthatóak. Ez azért fontos, mert egy komolyabb szénhidrátanyagcsere-probléma nemcsak terhességi diabéteszt okozhat, hanem peteérési problémákhoz, szélsőséges helyzetben pedig meddőséghez is vezethet. De ha tudjuk, mivel állunk szemben, egy ilyen probléma megfelelő diétával vagy gyógyszeresen hatékonyan kezelhető. Ugyanez igaz a magas vérnyomásra is” – emelte ki a nőgyógyász.
A genetikai kockázatok felmérése különböző prenatális szűrő- és diagnosztikai vizsgálatok – például a terhesség alatt végzett ultrahangvizsgálatok – segítségével történik, amelyeknek köszönhetően a magzati egészséget veszélyeztető rendellenességek még a méhen belül, időben kiszűrhetők. 35 éves kor felett mindenképpen ajánlott a Down-szindróma kiszűrésére a 11-14. héten egy kombinált tesztet vagy egy PrenaTest-et is elvégezni. Míg a 25 év alatti anyák esetében ez az arány elenyésző – 1500-ból mindössze egy Down-szindrómás gyermek születik –, addig 40 év felett már minden 110. magzat érintett. Amennyiben a vizsgálaton pozitív eredmény születik, úgy a 12-16. héten méhlepény-, a 16-20. héten pedig magzatvíz-mintavétel segítségével átfogó kép kapható a magzat kromoszóma-állományáról.
„Minden 37 év feletti terhesség esetén javasolni szoktuk a kismamáknak, hogy vegyenek részt genetikai tanácsadáson, ahol a genetikussal pontosan meg lehet beszélni a kockázatokat, illetve azt, hogy milyen genetikai vizsgálatok történjenek. A méhlepény-, illetve a magzatvíz-biopsziának – amelyek a has megszúrásával járó mintavételi eljárások – ma már léteznek kevésbé drasztikus, non-invazív alternatívái is. Ilyen például a PrenaTest, amely kockázatmentesen, a magzat veszélyeztetése nélkül, anyai vérvétellel, csaknem 100 százalékos biztonsággal képes kimutatni a Down-szindrómát és egyéb genetikai rendellenességeket” – ismertette a szakember.
Mindezeket figyelembe véve – a fogantatás és a kisbaba kihordása során felmerülő potenciális kihívások ellenére – 40 felett sem lehetetlen egy egészséges gyermeket világra hozni. Amennyiben szeretnénk belevágni, konzultáljunk mielőbb a megfelelő családtervezési szakemberrel, és állítsunk fel egy tervet, amely a személyes kockázatok tekintetében tartalmazza a megfelelő lépéseket.
