A világon évente közel negyedmillió nő betegszik meg petefészekrákban, ez a nyolcadik leggyakoribb rosszindulatú daganat. Gyakoriságát jól mutatja, hogy 70 nő közül egynél kialakul petefészekrák élete során. Mivel a nőgyógyászati daganatok közül a legtöbb halálért ez a betegség felel, mielőbbi felismerése és kezelése nagyon fontos. Az előrehaladott petefészekrák terápiáját ma már biológiai terápia is segíti.
A petefészekrák kezelési lehetőségei mindig a betegség stádiumától függenek, így az, hogy az orvosok milyen lehetőéggel élnek, mindig attól függ, hogy a tumort mikor ismerik föl, illetve hogy a beteg hogyan reagál a kezelésre. A biológiai terápia nyújtotta lehetőség azoknak jelenthet segítséget, akik a petefészekrák előrehaladott formájával állnak szemben. Ezt a módszert jellemzően a kemoterápiával együtt alkalmazzák, a betegeknek pedig sok év után jelent új kezelési lehetőséget.
Első körben persze ezt a daganatot is műtéti úton próbálják kezelni: ez a legtöbb esetben kétoldali petefészek-eltávolítást és méheltávolítást jelent, a beavatkozás egyedül azoknál a fiatalabb nőknél lehet enyhébb, akiknél meg akarjuk tartani a termékenységet. Ilyenkor csak az érintett petefészket távolítják el, és a méh is marad a helyén. Ha a betegséget korán fedezik fel, akkor ez a beavatkozás önmagában is elégséges lehet, de előrehaladott esetekben komolyabb műtétre van szükség, és utána kemoterápia is következik.
A műtétet követő kemoterápiát első választású kezelésnek nevezik, és platina, valamint taxán kombinációjából áll. Az olyan előrehaladott eseteknél, ahol a betegnek már sok a hasvize, vagy a daganata túl nagy, első körben nem végezhető el a műtét, azt a kemoterápiának általában meg kell előznie. A petefészekrák általában jól reagál erre, de az esetek többségében a daganat kiújul. Ilyenkor újra kemoterápiára van szükség, aminek típusa a daganat kiújulásának sebességétől is függ.
Ez is érdekelhet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
