Ugyan a méhnyakrák kialakulása oltással, a HPV-fertőzöttség, illetve a rákmegelőző állapot időben történő kiszűrésével megelőzhető, sokan ma is megbetegednek. Kezelésük az esetek többségében műtéttel is sikeres lehet, ám akiknél ez nem elegendő, azoknál kemoterápiát és sugárterápiát is alkalmazni kell. Náluk különösen nagy jelentősége van annak, hogy az orvosok már a daganat érújdonképződését gátló célzott molekuláris terápiával is élni tudnak.
Ha a méhnyakrákot nem sikerül megelőzni, és a betegség már kialakult, akkor maga a daganat az esetek 85 százalékában csak a méhnyakra lokalizálódik. Ennek köszönhetően egy radikális műtéttel ? ami a gyakorlatban egy kiterjesztett méheltávolítást és nyirokcsomólánc-eltávolítást jelent ? a betegek többsége meggyógyítható. Az érintettek fennmaradó 15 százalékánál ez nem elegendő, esetükben a betegség a méhnyakon túlterjed, érinti a méh körüli kötőszövetet, ráterjed a húgyhólyagra és a végbélre, esetleg távoli áttétet is ad. Ezen betegek esetében nem újabb műtét következik, hanem kemoterápia és sugárterápia.
?Az elmúlt két-három évben a kemoterápia kiegészült célzott molekuláris terápiával is, amely gátolja a daganat érújdonképződését? ? mondja dr. Koiss Róbert nőgyógyász-onkológus. Hozzáteszi, hogy az ilyen kezelés miatt egyrészt javul a betegek életminősége, másrészt túlélésük is hosszabb lesz. Magát a kezelést az érintettek infúziósan kapják, ugyanúgy, mit egy kemoterápiát, viszont hatása azoktól eltérően célzott lesz, nem pedig általános. Ennek köszönhető az, hogy ezeknek az úgynevezett target terápiáknak nincs jelentős mellékhatása. A hagyományos kemoterápiáról ez nem mondható el, azok ezzel szemben okozhatnak komoly mellékhatást is.
Az onkológus kiemeli, hogy bár a méhnyakrák egyre jobban kezelhető, még ma is van, aki belehal. Pedig tipikusan olyan rákfajtáról van szó, amelynél ennek nem szabadna megtörténnie. Ennek oka, hogy egyrészt oltással idejekorán megelőzhető, másrészt a betegség még rákmegelőző állapotban könnyen kiszűrhető. Ráadásul az újfajta szűrési móddal ? amikor nem csak a méhnyaksejtek kenetét vizsgálják, hanem a HPV-fertőzöttséget is nézik ? végképp időben fel lehetne ismerni a betegség rizikójára utaló jeleket.
Ez is érdekelhet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: