A halálozási adatotok elég beszédesek
Egyszerre jók és rosszak: míg európai szinten egyértelműen látszik a javulás, addig mi lemaradásban vagyunk. Lenne mit behozni.
Egészségi állapotunkon lenne mit javítanunk, ugyanis jóval korábban halunk meg, mint az uniós átlag. Ha például a 100 ezer lakosra vetített éves halálesetek számát összevetjük az uniós átlaggal, akkor azt látjuk, hogy a hazai mutató közel másfélszerese az európai átlagnak.
Az Eurostat adatai szerint 2017-ben idehaza 1482 haláleset jutott ezer lakosra, míg az uniós átlag 1020 fő volt. Mindez nem arányszámokban, hanem emberéletben nézve azt jelenti, hogy ha Magyarországon sikerülne lecsökkenteni a halálozási arányokat az uniós átlagra, akkor évente 46 ezer emberrel kevesebb halna meg. Utóbbi egy egész magyar kisváros lakosságát jelenti: nem csekély számról van tehát szó.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mögöttünk csak négy ország áll: Románia, Bulgária, Lettország és Litvánia. Az arányok akkor is rosszak, ha a férfiakat és a nőket külön nézzük: míg nálunk évente 100 ezer főre vetítve 1903 férfi hal meg, addig az uniós átlag 1265, és ugyanez a helyzet a nőknél is. Náluk az ezer lakosra vetített éves halálozási adat 1208, míg az uniós átlag csak 836. Az Eurostat adataiból kiderül az is, hogy míg Magyarországon minden második elvesztett életért szív- és érrendszeri megbetegedések felelősek, addig az unióban csak 34 százalékos ez a részesedés.
Sajnos igaz az is, hogy Magyarországon nemcsak az arányok rosszabbak, hanem eleve kétszer annyian halnak meg szív- és érrendszeri problémák miatt, mint az unióban: míg nálunk 2013-ban 100 ezer főre vetítve 778 halálesetet okozott keringési rendellenesség, addig az unióban csak 396-ot.
Nagy mumus a rák
Ha a rák okozta halálozási adatokat 100 ezer emberre vetítve nézzük, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon a legmagasabb Európán belül a rák okozta halálesetek száma: nálunk 100 ezer emberből 1,5-szer annyian halnak meg rákban, mint az unióban általában. A számok igen beszédesek: nálunk 2013-ban 100 ezer főre 352 halálozás jutott rákbetegség miatt, míg az unióban csak 265. Ugyancsak vezetjük Európában a korai halálozás rangsorát, azaz nálunk van a legtöbb elvesztett aktív életév: míg itthon 100 ezer főre vetítve 411 ember hal meg 65 éves kora előtt, addig az uniós átlag 201 fő.
Javulhat a tendencia
Bár a hazai összkép nem túl jó, mindenképpen biztató, hogy az uniós átlagot nézve a daganatos betegségekre, szív- és érrendszeri problémákra jutó halálesetek száma 2004 és 2013 között jelentősen csökkent. Az európai helyzet a férfiaknál és a nőknél egyaránt javult: ami a rákos megbetegedéseket illeti, a férfiaknál tíz év alatt 11, a nőknél 6 százalékkal kevesebb haláleset volt összefüggésbe hozható ezekkel. A javulás a mellráknál is jelentős: esetében 10 százalékos volt a csökkenés tíz év alatt. Ez azt mutatja, hogy ezek a betegségek egyre jobban kezelhetőek, sok esetben meg is előzhetőek - csak éppen figyelni kellene erre, és persze a szűrésre. Ha tehát ezen a téren javítani tudunk, mi is felzárkózhatunk az uniós mezőnyhöz.
Európában nagyban visszaesett azon halálesetek száma is, amelyeket szív- és érrendszeri problémák okoztak: itt a férfiaknál 31, a nőknél 33 százalékos volt a mérséklődés, a háttérben pedig itt is a problémák idejekorán történő felismerése és megfelelő kezelése húzódhat meg - csupa olyan dolog, amire itthon is jobban lehetne törekedni. Ezekkel szemben az idegrendszeri megbetegedésekkel összefüggő halálozási arányok az unióban is romlottak, a férfiaknál 19 százalékkal, a nőknél 25 százalékkal - mindez persze az életkor kitolódásából is adódik, ezek a betegségek ugyanis idősebb korban nagyobb eséllyel alakulnak ki.
Ez is érdekelhet
Nem történt javulás a tüdőráknál, a légcső- és hörgőráknál sem, sőt a helyzet még romlott is: a férfiak esetében 21, a nők esetében 72 százalékkal nőtt az ezek okozta halálesetek gyakorisága. Itt a háttérben a környezeti ártalmak és a káros szenvedélyek húzódhatnak meg: a nőknél egyebek mellett az is, hogy 2004 után már elfogadottabb körükben is a dohányzás, mint volt a korábbi évtizedekben. Arra tehát nemcsak nekünk, hanem egész Európának törekednie kell, hogy a káros szenvedélyek minél inkább visszaszoruljanak.
