Magyarország szerencsés helyzetben van abból a szempontból, hogy nálunk az oltásellenes mozgalmak gyengék, az átoltottság pedig nagyon jó, csaknem 100 százalékos. Ezt sok nyugat-európai ország már nem mondhatja el magáról, például Németországban is emiatt alakulhatott ki kanyarójárvány . Ott ugyanis az oltásellenes mozgalmak sokkal erősebbek, az átoltottsági arány pedig jóval alacsonyabb. Hasonló a helyzet Olaszországban, ahol az oltásellenesség szintén erős.
- Ennek káros következményeit az is jól mutatja, hogy míg itthon akkor sem volt ehhez köthető kanyarós eset, amikor 2015-ben 400 ezer migráns ment keresztül az országon, addig Németországban ezres nagyságrendű volt a járvány - emeli ki dr. Szilárd István belgyógyász és társadalom-orvostani szakorvos, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára. A professzor, aki az orvostudományi kar migrációs egészségügyi programjait vezeti, kiemeli, hogy ilyen helyzetekben az átoltottság kulcskérdés. Az tehát jó hír, hogy a magyar lakosság ilyen szempontból védett.
Visszatérő betegségek
Gondok persze nemcsak a kanyaróval lehetnek, hanem rengeteg elfeledett betegséggel is. Nagyjából egy éve volt például hír, hogy a legfelkapottabb Los Angeles-i iskolákban Dél-Szudán szintjére süllyedt a szamárköhögés elleni átoltottság szintje. A betegség - nem meglepő módon - pár éve kezdett járványszerűvé válni az Egyesült Államokban. Ráadásul mindez úgy történt, hogy a kórt néhány évtized alatt teljesen visszaszorították: az oltást ellene az 1940-es években vezették be, a nyolcvanas évekre pedig szinte föl is számolták a betegséget. Kaliforniában az oltatlan gyerekek körében ennek ellenére újra elkezdett terjedni a kór. Itthon erre gyakorlatilag nincs esély, mert nálunk a diftéria (torokgyík), a szamárköhögés és a tetanusz (merevgörcs) elleni oltás 1954 óta kötelező, a hármat kombinált formában kapják meg a gyerekek. A védettség kialakítása alapimmunizáló és emlékeztető oltásokból áll.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Csaknem 100 százalék
Nálunk az oltottság szintjéről az Emberi Erőforrások Minisztériumának kórházhigiénés és járványügyi főosztálya rendelkezik adatokkal. Mint táblázatukból kiderül - a legutolsó elérhető statisztika a 2016-os -, ezt az oltást a kicsik 99,9 százaléka megkapja, és még a hatéves korban esedékes utolsó emlékeztetőoltást is beadják a gyerekek 99,7 százalékának. Hasonló a helyzet a kanyaró ellen is védettséget adó MMR oltással , amelyet szintén megkap a kicsik 99,8 százaléka, és még az újraoltás is megtörténik a gyerekek 99,7 százalékánál. A TBC kórokozója által okozott súlyos gyermekkori megbetegedésektől védő BCG-nél szintén 99,8 százalékos az oltást megkapók aránya. A gyerekek 99,7 százaléka a Hepatitis B elleni oltásokat is megkapja - az oltást 1999. óta adják be az általános iskola 7. osztályában. Manapság ez különösen fontos, ugyanis a fertőző májgyulladás még a szomszédos Ukrajnában is komoly járványt okoz, így a vakcináció még azoknak is indokolt lehet, akik anno nem kapták meg ezt a védettséget kötelező oltásként. (Ukrajnában a hepatitis B fertőzés előfordulása mindenütt magas, és időszakosan sok körzetben van hepatitis A járvány is).
Ez is érdekelhet
A statisztikák szerint a magyarok arra is figyelnek, hogy külföldi útjaik előtt gondoskodjanak a szükséges védelemről. Az például látszik, hogy 2016-ban 8300 ember kért hastífusz elleni oltást, 6500 fő pedig hepatitis A ellen biztosította be magát vakcinával, szintén külföldi útja miatt. Mellettük csaknem 2500 ember sárgaláz elleni oltást is kért, és szintén ezres nagyságrendben gondoskodtak az utazók arról, hogy egyéb, nálunk nem előforduló betegségek ellen védettek legyenek.
