Az emlékezetvesztéssel járó Alzheimer-kór kialakulását és tüneteinek kezelését célzó gyógyszerfejlesztés jelenleg világméretű küldetés, hiszen csak Európában 7 millió embert érint. Jonathan Swift, Henry Ford, Winston Churchill, Frank Sinatra, Ronald Reagan, Peter Falk, Puskás Ferenc ? híres emberek, akiknek egy közös tulajdonságuk bizonyosan van: Alzheimer-kórban szenvedtek. A memóriavesztéssel járó betegséget világszerte már több mint száz éve kutatják, s bár a kiváltó okokat még nem tárták fel a kutatók, az Alzheimer-kór lassítását, tüneteinek kezelését célzó eljárások eredményesnek mondhatók. Az Egyesült Államokban jelenleg öt jóváhagyott Alzheimer-gyógyszer áll rendelkezésre, ezek a betegek felénél hatásosnak bizonyultak memória- és gondolkodásbeli problémák kezelésére. De ezek az innovatív okosgyógyszerek a kiváltó okokat egyelőre nem képesek kezelni. A tünetek kezelésére a már elérhető engedélyezett vagy kísérleti stádiumú gyógyszerek mellett az eddig reménytelennek látszó megelőzésre egy magyar kutató vegyülete jelenthet megoldást. Miért nem? Sajnos a tudósok egyelőre nem tudják, ki miért kapja meg e betegséget, s aki nem szenved idősköri emlékezetkiesésben, az miért nem. Nehezítette a gyógyszerfejlesztést, hogy az Alzheimer-kórt későn lehet diagnosztizálni, s az elpusztult idegsejteket a jelenlegi technikával még nem tudják pótolni. A genetikai érintettség nagy rizikófaktort jelent, az emberi genom feltérképezése óta ez irányban folyó kutatásoknak köszönhetően jelenleg már azt is tudjuk, hogy tíz gén kedvezőtlen kombinációja idézhet elő Alzheimer-kórt. A tudomány előrehaladását jelzi, hogy ma már egy egyszerűnek mondható vértesztből is kimutatható a betegséget okozó ?genetikai örökség?. Intenzív kutatások idehaza is Bizonyos fehérjék a központi idegrendszerben normálisan is termelődnek, időskorban ? egyensúly-eltolódás miatt ? nem tudnak onnan eltávozni, vagyis meggyűlnek. Penke Botond akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Orvosi Vegytani Intézet kutatója szerint talán ezek a felgyülemlett fehérjék adhatják meg az Alzheimer-kór indító lépését. Kutatócsoportja arra jött rá, hogy az idegsejtet nemcsak kívülről mérgezi ez az anyag, hanem belülről is, mert képes felgyülemleni a sejten belül. Az eddigi klinikai gyógyszerkísérletek csak a külső toxin csökkentésére koncentráltak, a szegedi kutatócsoport azonban a sejten belüli mérgező anyagot is megcélozza. A gyógyszerjelölt vegyületek sikeresen vizsgáztak egér-, és patkánykísérletekben: bebizonyosodott, hogy e vegyület véd az Alzheimer-kór ellen, miközben káros mellékhatása nincs. A vegyületmolekula méretének csökkentése után jöhet a következő stádium, a gyógyszerfejlesztés. Az Alzheimer-kórban szenvedők 1-2 százaléka felmenőitől örökölte a betegséget, továbbá 40-50 százalékuk is rendelkezik erős családi behatással. Ez a hajlam genetikai vizsgálattal kiszűrhető. E csoportnál lehetne alkalmazni a szegedi kutatók megelőzést szolgáló gyógyszerét. Mivel az új gyógyszerek engedélyezése és elterjedése még évekbe telik, s mivel a korai stádiumban hatásosnak tűnő gyógyszerek a széles mintán való teszteken nem mindig hozzák a várt eredményt, ezért nagyon fontos, hogy a nagyszabású kísérletek az Alzheimer-kór és a kapcsolódó demenciák kutatásában továbbra is világszerte folytatódjon. Már ma is van megoldás a gyógyszertárakban! Ugyanakkor a jelenleg elérhető innovatív készítmények (tabletta, kapszula, oldat, injekció, tapasz) is eredményesnek bizonyultak a betegség előrehaladásának lassításában és jelentősen hozzájárulnak a beteg életminőségének javításához: a terápia során a betegek állapota stabilizálódik, memóriájuk javul, önállóbbak lehetnek, javul beszédkészségük és ezáltal növekszik önbizalmuk is. Megismerik házastársukat, unokájukat, közeli rokonaikat, önállóan képesek kimenni a fürdőszobába, vagy akár segítség nélkül végezni napi rutinfeladataikat. Az okosgyógyszerekkel végzett kezeléssel a még meglévő szellemi képességek erősíthetők, kihasználhatók, kezelhető az agresszió, az álmatlanság, a szorongás, a koncentrációs gyengeség, a beszédzavar, az ingerlékenység és a nyugtalanság is. 
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
