A Cambridge Egyetem kutatóinak felfedezése hatalmas előrelépést jelenthet a szklerózis multiplex (SM) terápiájában: egy eredetileg a leukémia kezelésére használt gyógyszerről mutatták ki, hogy megállíthatja az SM progresszióját, sőt bizonyos esetekben javulást eredményezhet. A készítmény akkor a leghatásosabb, amikor a betegség gyulladásos szakasza dominál, és azt elég korán, az SM kezdeti, aktív fázisában alkalmazzák.
A szklerózis multiplex világszerte milliókat érint, csak Nagy-Britanniában közel 100 ezer beteg él, míg az Egyesült Államokban 400 ezer. Az SM az esetetek nagyjából 70 százalékában autoimmun eredetű, vagyis a beteg saját védekező rendszere támadja meg a központi idegrendszer idegrostjait. Az idegrostok zsírokból és fehérjékből álló védőborítását ilyenkor az agyban és a gerincvelőben található fehérvérsejtek, úgynevezett T-sejtek pusztítják el.
Az SM jelenleg nem gyógyítható, kezelési módjai közül is csak néhány mondható hatékonynak. A Cambridge Egyetem felfedezése viszont fordulatot hozhat: az általuk kifejlesztett és ma már a világ több országában is elérhető, így Európában is törzskönyvezett hatóanyag ugyanis megállíthatja, sőt visszafordíthatja a betegség progresszióját, reményt adva ezzel a szklerózis multiplexszel küzdő betegeknek. Kutatásuk eredményeit olyan magasan elismert szakmai újságok is közölték, mint a Lancet, a Journal of Neurology és a New England Journal of Medicine.
Az SM kezelésének új lehetőségét nyitja meg ez a terápia. Hatására ugyanis olyan immunválasz jön létre, mely hatékonyan képes gátolni a betegség aktív fázisát. Paradigmaváltó az új kezelés abból a szempontból is, hogy míg az eddigi terápiákat hosszú távon naponta, hetente vagy havonta kell alkalmazni, addig ezt a megoldást néhány napos infúziós kúra formájában adják.
Az Alastair Compston vezette kutatócsoport eredményei nagyon biztatóak az újra és újra kiújuló SM kezelésében. Azonban, mint minden gyógyszernek, ennek is vannak mellékhatásai, ritka esetekben ezek súlyosak is lehetnek. Emiatt a terápiás döntés meghozatala a megfelelő betegtájékoztatás után a várható hatások és fellépő mellékhatások együttes mérlegelésével történik. Az eredmények azonban biztatóak nem csak a korábbi terápiákra nem megfelelően reagáló betegek esetében, hanem olyan korai stádiumú, kiújuló-romló szklerózis multiplexszel diagnosztizált betegeknél is, akik korábban még nem részesültek semmilyen kezelésben.