A becslések szerint 2050-re a mainál akár háromszor több, összesen mintegy 130-150 millió Alzheimeres beteg élhet a világon. A betegséget sajnos sokszor nem ismerik föl idejekorán, így a betegek nem tudják időben megkezdeni a terápiát sem. Pedig a megfelelő kezelés már most is nagyban javítja az életminőséget.
Magyarországon jelenleg 200-300 ezer olyan idős ember él, aki demens, 70 százalékuknál pedig az Alzheimer-kór vagy az azzal társult betegségek okozza a problémát. A betegség nőknél kétszer gyakoribb, mint a férfiaknál, az érintettek többsége pedig már a középsúlyos stádiumban kerül orvoshoz. Akkor, amikor már nemcsak memóriaromlás, hanem magatartászavar is jelentkezik ? mondta el az Alzheimer világnap alkalmából dr. Kovács Tibor, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának docense. Az igazgatóhelyettes kiemelte, hogy a betegség a 21. század egyik népbetegségének számít, és a várható élettartam kitolódásával arra lehet számítani, hogy az évszázad közepére háromszor annyi érintettje lesz, mint most. A memóriaromlással kezdődő betegség az idősebbeket sújtja, a 65 év feletti korosztály körében nagyjából egy százalékos az előfordulása, ugyanakkor 85 év felett már csaknem minden második ember érintett. Annak oka, hogy a nők körében gyakoribb, főképp abban keresendő, hogy ők eleve tovább élnek, de szerepet játszik benne a klimax miatti ösztrogénszint-csökkenés is.
Nem csúszhat a diagnózis
A neurológus komoly problémának tartja, hogy a betegséget rendszerint csak akkor ismerik fel, amikor az érintettek már legalább 5-6 éve küzdenek vele, ebből adódóan pedig a kezelés is csúszva kezdődik meg. Pedig rengeteget számítana, ha a terápia már az olyan bevezető tüneteknél megkezdődhetne, mint amilyen a rövid távú memória romlása. Ha ugyanis a gyógyszeres kezelést már ekkor megkapnák az érintettek, akkor jelentősen lassítható lenne a betegség 8-12 évig tartó betegség lefolyása. Azaz jóval később jelennének meg az olyan középsúlyos tünetek, mint amilyen a zavartság, a tájékozódási zavar, az agresszív viselkedés vagy a hallucináció. Ugyancsak később jutnának el a betegek a kór harmadik szakaszába, amikor már a mindennapjaikat is ellehetetleníti a demencia.
Folyamatos kutatás
Az, hogy pontosan mi áll a betegség kialakulásának hátterében, ma sem tudható biztosra, azt viszont már igazolták, hogy az életmódnak kulcsszerepe van ebben: ismert például, hogy ugyan a vérnyomás szinten tartásával, a szív-és érrendszeri betegségek megelőzésével, a fizikai és szellemi aktivitással és a mediterrán diétával nem lehet a kórt kivédeni, de kialakulását lehet így késleltetni. Ehhez azonban az kell, hogy az érintettek már a 30-as, 40-es éveinkben is törekedjenek erre.
Ez is érdekelhet
A diagnosztika terén világviszonylatban jelentős előrelépések történtek, ma már az agy-gerincvelői folyadékban is ki lehet mutatni azokat a fehérjéket, amelyek a betegség jeleinek tarthatóak, így már a kezdeti stádiumban kimutatható a betegség. Vannak olyan izotópvizsgálatok is, amelyek szinte szövettani módon tudják ezeket kirajzolni. Ezek hazai alkalmazása azonban még várat magára. A betegség lefolyását befolyásoló terápiák is fejlesztés alatt állnak, ezek a gyógyszeres kezelések egyre inkább afelé tolódnak, hogy minél korábbi stádiumban ismerjék fel a kórt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
