Az emlékezés működési mechanizmusának feltárásáért három egymástól függetlenül dolgozó brit neurológusnak ítélték oda idén az idegtudomány legjelentősebb elismerését, az Agy díjat. Felfedezéseikkel ugyan nem lehet megakadályozni az Alzheimer-kór kialakulását, de elvezethetnek olyan gyógyszerek kifejlesztéséhez, amelyek csökkenthetik a memóriavesztést a betegség korai szakaszaiban.
A kitüntetett tudósok, Tim Bliss, Graham Collingridge és Richard Morris egymástól függetlenül leírták, hogy az agy miként képezi, tárolja és veszíti el az emlékeket. Kimutatták azt is, hogy a hippokampusz stimulálásával javítani lehet az emlékezőképességen ? idézi a távirati iroda a díjat odaítélő gyógyszergyári jótékonysági szervezet, a Grete Lundbeck Európai Agykutatási Alapítvány indoklását. A brit lapok tudósítása szerint a díjazottak egy olyan rejtélyt oldottak meg, amely 100 éve izgatta a tudósokat.
A kutatás nagy újdonsága az volt, hogy a tudósok azonosították a hippokampuszban azokat a sejtek közötti kapcsolódási pontokat, amelyeknek elektromos stimulálásával javítható a memória, majd azokat a receptorokat is, amelyeknek aktiválásával elindítható a tartós memóriaerősítés. Richard Morris, az Edinburghi Egyetem 67 éves kutatója szerint felfedezéseikkel ugyan nem lehet megakadályozni az Alzheimer-kór kifejlődését, de eredményeik elvezethetnek olyan gyógyszerek kifejlesztéséhez, amelyek csökkentik a memóriavesztést a betegség korai szakaszaiban. Bár a 61 éves Graham Collingridge, a Bristoli Egyetem kutatója és a másik két neurológus sohasem kísérletezett együtt laboratóriumban, tapasztalataikat megosztották egymással.
Ez is érdekelhet
Az idegtudományi Nobelként is emlegetett Agy díj a legnagyobb pénzjutalommal járó elismerés ezen a szakterületen, összege meghaladja a Kavli Alapítvány kétévente odaítélt díjáét, amellyel egymillió dollár jár. A díjazottak megosztoznak az egymillió eurós összegen.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
